A humanitárius látszat mögött valójában a terrorizmus finanszírozása húzódik

A Magyar Nemzet szombati cikkében számolt be annak az ügynek a részleteiről, amelyben a Budapest Honvéd labdarúgójának, Ben-Hatirának a neve is felmerült, mivel házkutatást tartottak a focista berlini lakásán a német hatóságok. Fontos azonban már az elején leszögezni, hogy Ben-Hatira nem szerepel egyelőre a gyanúsítottak listáján. A cikk beszámol arról egy biztonsági szakértőre hivatkozva, hogy sok esetben a radikális iszlám szervezetek valamilyen humanitárius tevékenység látszata alatt vonnak be pénzt Európában, és ebből finanszírozzák a terrorszervezetek tevékenységét. Ez a koreográfia valósulhatott meg az ügyben felmerült Ansaar International nevű német civil szervezet esetében is, amely valószínűleg a Hamász nevű palesztin terrorszervezetet támogathatja fű alatt.

Az ügyben megszólaló Horváth József biztonsági szakértő leszögezi, hogy

jól ismert módszere a radikális iszlamistáknak, hogy civil szervezeteket, jótékony egyesületeket alapítanak jellemzően Nyugat-Európában, amelyek a válságövezetekben humanitárius tevékenységet folytatnak,

és ehhez megnyernek az adott országban anyagilag és egyéb módon segítő állampolgárokat.

Ők többségükben mit sem tudnak a valódi célokról.

Párizs, a Charlie Hebdo elleni terrorista merénylet helyszíne. Képünk illusztráció Forrás: AFP/Jacques Demarthon

Hasonló koreográfia szerint működhetett az Ansaar International német szervezet is, amely szervezetben tevékenykedő számos személy ellen nyomozást indítottak az elmúlt napokban. A német alkotmányvédelmi hivatal (BND) már 2017-ben jelezte, hogy a humanitárius szervezet radikális iszlamista csoportokat támogathat.

Az elmúlt napokban kiszivárgott konkrét információk arra utalnak, hogy a szervezet fű alatt a Hamász palesztin terrorszervezetet támogathatja.

Szerdán aztán nyolcszáz rendőr kilenc német tartományban kilencven lakásban tartott egy időben házkutatást,

többek közt a Budapest Honvéd labdarúgójánál, Änis Ben-Hatiránál is jártak a rendőrök.

A szakértő szerint a radikálisok felismerik, és sikeresen kihasználják az európai lehetőségeket, fedett tevékenységükkel nagyon nehéz feladat elé állítva a hatóságokat, így a terrorelhárítást is.

A délszláv háborúban is szerepet vállaló, afganisztáni mudzsahedineket éppen ilyen rendszereken át finanszírozták, csakúgy, mint az Iszlám Állam terroristáit, akik közül ezrével érkeznek napjainkban Európába.

A németországi fejlemények éppen egy ilyen szerveződésre engednek következtetni – emlékeztetett Horváth József.

A fentebb már említett Ansaar csak látszólag foglalkozik rászorulók segítésével, honlapjuk szerint Jemenben, Mianmarban, illetve a Gázai övezetben tevékenykednek. Titkosszolgálati jelentések szerint pedig az állítólagos humanitárius segítségnyújtási projektek valójában olyan terrorszervezeteket segítenek, mint például az „Iszlám Állam” Szíriában vagy más iszlám milíciák.

Az Ansaar alapítása óta több mint 12 millió eurót költött, és egyedül Észak-Rajna–Vesztfáliában 170 aktív támogatója van.

A Magyar Nemzet cikke felidézi azt is, hogy Ben-Hatira korábbi klubja, a Darmstadt azért bonthatott szerződést 2017-ben a focistával, mert felmerült, hogy a játékos részt vett az Ansaar projektjeiben. Észak-Rajna–Vesztfália belügyminisztere, Peter Beuth azt mondta erről: „Nem engedhető meg, hogy egy profi labdarúgó, mint Ben-Hatira, közeli kapcsolatba kerüljön az alkotmányvédelmi hivatal által felügyelt szélsőséges szervezetekkel.”