Isten látja lelkem, nem akarom a hetvenes években Ózdon élőket megbántani, de nagyjából akkor és ott lehetett olyan az élet, mint mostanság a délszerbiai Nisben.
A 180 ezres város szétdurran a melegtől, maradjunk annyiban, itt még várat magára a fejlődés és a renováció.
Nem is igazán értem, miért ide hozták a szerbek a C-csoport meccseit (a másik szerbiai helyszín Nagybecskerek), mikor lehetett volna menni a sokkal szebb és barátságosabb Szabadkára, vagy Újvidékre.
Arról nem beszélve, hogy a városban nincs élvonalbeli női kosárlabdacsapat -.a férfi is a másodosztályban vegetál.
Meg érdeklődés sincs, nagy kérdés, hogyan akarják a szervezők megtölteni a 4000 fős csarnokot.
Ezért lett volna jobb (nekünk, de megkockáztatom, hogy a szlovéneknek és az olaszoknak is) a Vajdaságba menni. Akkor talán több magyar szurkoló is eltévedt volna az Eb-re, mert Nis messze esik mindentől - ez a város a Görögországba tartó, autóval közlekedő átutazók fontos éjszakai megállóhelye.
Nem tudom
Egy nappal az Eb kezdete előtt a lelkes, de információkkal nem rendelkező helyi szervezőcsapat válasza mindenre a címben citált mondat volt. Semmire sem tudtak válaszolni, semmilyen információval nem rendelkeztek. Nisben nehezen fog menni a sportág női változatának népszerűsítése, mert a városban semmi nyoma nincs annak, hogy csütörtökön itt női kosárlabda Eb kezdődik. A FIBA mintha elengedte volna ezt az eseményt, a máskor oly szigorú szövetség Nisbe rendelt alkamazottjai is csak a kezüket tárogatták, amikor azt kérdeztük, miért nincs nyitva az akkreditációs központ és mikor lesznek emberi körülmények a 40 fokra felhevült, de légkondicionálás nélküli sajtóközpontban.Nagyon fontos dolog lenne, hogy a magyar női válogatott se megállóhelynek tekintse ezt a várost, hanem
jusson el Belgrádba, ahol majd az egyenes kieséses szakasza lesz az Eb-nek.
Ehhez azonban legalább egy meccset meg kell nyerni a csoportban. Az első három megy Nándorfehérvárra, a negyedik hazautazik. Ha másfél évvel ezelőtt kérdeznek erről, azt mondom, nincs kérdés, megyünk Belgrádba, (Akkor győztük le a selejtezőben oda-vissza a litvánokat.) Most egy cseppet bizonytalanabb az ember, talán azért, mert a 7 felkészülési meccsből hatot elvesztett a magyar csapat.
Legyőzött bennünket a csoportellenfél Törökország, kétszer Lettország és Fehéroroszország, egyszer pedig Csehország. Bosznia-Hercegovinát megvertük, de annak a meccsnek azért volt jelentősége, hogy ne kapjon ki négyszer egymás után Székely Norbert csapata.
Akik az elmúlt három évben figyelemmel követték a Sopron Basket csapatát, jól tudják, hogy a magyar válogatott
Yvonne Turner személyében most egy olyan honosított játékossal vág neki az Eb-nek, amely tényleg nagy erősítés lehet.
Turner igazi szívemberként, hat nappal az első Eb-meccs előtt csatlakozott a nemzeti együtteshez, miközben minden megnyilvánulásában éreztette, hogy neki ez a küldetés nem jelent egyet a "nem voltam még magyar válogatott, behúzom ezt a strigulát és tartom a pénztárcámat" félmondattal. Turnernek fontos a válogatottság, fontos az Eb, ezért hagyta ott a WNBA-szezon kellős közepén a Phoenix együttesét. Jelenléte több szempontból értékes.
Egyrészt ennek a magyar keretnek ő a legerősebb játékosa. Másrészt az ellenfelek egy olyan videót sem tudtak készíteni, ahol Turnert a magyar válogatottban játszani látják. Ez előny.
De pont ebben rejlenek a kockázatok is.
Bár a szakmai stáb a magyar válogatott taktikáját e-mailen elküldte a játékosnak, Turner mégsem tudott egyetlen felkészülési meccsen sem pályára lépni a csapattal. A debütálása a szlovénok elleni Eb-meccs lesz. Nem egyszerű a helyzet, de a stáb (és a közvélemény) napok óta Messiásként várta az amerikai lányt. Turner jelenléte és tudása biztosan nem válik tehát hátrányára a magyar csapatnak.
Az 5-ös, vagyis a centerposzt uralkodónője a szintén soproni Határ Bernadett, aki a felkészülési meccseken bizonyította, hogy korlátlan úr tud lenni a palánk alatt. Testi és fizikai adottságai mindenképpen erre predesztinálják.
Határ a burgosi tornán a törököknek 15, a letteknek 17 pontot dobott. Prágában a cseheknek 13, a bosnyákoknak 19, a letteknek 22 pontot szórt. A székesfehérvári, fehéroroszok elleni két összecsapáson pedig 15, illetve 8 pontot.
Hét meccsen 109 pont,
15,57-es pontátlag.
Határban benne van a lehetőség, hogy ez az ő világversenye legyen (ne feledjük, hogy a litvánoknak az ő sorsdöntő, miskolci duplájának köszönhetjük, hogy egyáltalán itt lehetünk.) Év közben Határ a klubjában az edzéseken és a meccseken is megkapta azt a terhelést, amelyre alapozni lehet, más kérdés, hogy a center egy, de nagyon fontos eleme a játéknak. Márpedig hiába a 15,57-es pontátlag, hiába a letteknek szórt 22 pont, ha a csapat amúgy kikap. A felkészülési meccseken ez történt, bármennyire is igyekezett Határ.
Már a 2018-as utánpótlás tornákon bebizonyosodott, hogy a magyar női kosárlabdázásban van potenciál. Ezt egy U17-es vb 4. helyezés és az U18-as Eb-bronzérem is megmutatta. Nem véletlenül hangoztatta Székely Norbert szövetségi kapitány, hogy a fényes jövő lehetősége adott ebben a sportágban is. Mégis, az embernek óhatatlanul eszébe jut a minap Amszterdamban véget ért 3x3-as világbajnokság, ahol a magyar csapat ezüstérmes lett és ezzel eljutott a jövő évi olimpia selejtezőjére. A mostani felnőtt Eb-ről is el lehet jutni a kvalifikációs tornára, ehhez minimum hatodiknak kellene lennie a csapatnak.
Bármennyire is fájó ezt leírni, ennek most nem látom realitását.
A már említett Turner és Határ mellett
Studer Ágnes a harmadik olyan játékos, akiben benne van az olimpiai faktor.
A Szekszárd irányítója még csak 21 éves, ilyeténképpen túl nagy zsákot nem érdemes pakolni a vállaira. Képességei alapján valóban olyan ember, aki képes meccset eldönteni, bátor, elhivatott, lelkes sportoló. Turner és Határ mellett ő lehet a harmadik oszlop, melléjük kell felnőni a többieknek. Ha ez sikerül, ha a gépezet fogaskerekei a helyükre kerülnek, akkor szép percek elé nézhetünk Nisben.
Az Eb-sorsolásakor a magyar csapat első ellenfelét, Szlovéniát a negyedik kalapból húzták be a C-csoportba, ez azonban senki se tévesszen meg. Szlovénia erős csapattal érkezett Nisbe, olyan játékosokkal, akik az Euroligában meghatározó szerepet nyújtottak a mögöttünk lévő szezonban.
Nika Baric példának okáért az Euroliga-győztes orosz Jekatyerinburg játékosa,
Teja Oblak meg a bronzérmes USK Prágáé. (Obak egy szezonnal korábban még Szekszárdon játszott.) Szervezett a védekezésük és hatékony a támadókeretük.
Nagyon nehéz dolgunk lesz ellenük. Viszont az is kijelenthető, hogy a csoportban ez az a meccs, amelyet a leginkább van esélyünk megnyerni. Ha kikapunk Szlovéniától, akkor az álmaink gyorsan tovaillanhatnak - annak ellenére, hogy a törökök és az olaszok ellen még ott van két javítási lehetőség. Csakhogy azok a mérkőzések még a szlovénokkal szembeninél is nehezebbnek tűnnek.