Történelmi, alacsony szinten a munkanélküliség Magyarországon

Ismét 4,5 millió felett volt a foglalkoztatottak létszáma a március-májusi három hónapos időszak átlagában, amire legutóbb tavaly augusztus-októberben volt példa. Az egy évvel korábbihoz képest 43 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.

A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 84 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 49 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 8 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 33 ezer fővel, 4,661 millióra növekedett.

Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 0,1 százalékkal, 3,4 százalékra, történelmi rekordra csökkent a munkanélküliségi ráta.

A munkanélküliek száma 2 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz, míg 11 ezer fővel az egy évvel korábbihoz képest.

Forrás: Shutterstock

Ezzel a legjobb munkavállalási korú,

20-64 éves korosztály 75 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját,

de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos szintjének eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaság kivételével minden ágazatban bővülést mutatott 2019. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóiparban 7 ezer, az építőiparban 2 ezer új munkahely keletkezett, a közszolgáltatások területén 20 ezer, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezer új állás jött létre. A mezőgazdaságban 13 ezer fővel csökkent a létszám éves alapon, miközben a kibocsátás érdemben növekedett, így a termelékenység jelentősen javulhatott.

Jól láthatóan a magyar munkaerőpiac egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába, a munkanélküliség szinte egyáltalán nem, de a foglalkoztatás is csak egyre csökkenő ütemben tud elmozdulni pozitívabb irányba annak ellenére, hogy a foglalkoztatási ráta még további legalább 4 százalékponttal javítható lenne, összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal

– emeli ki Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

Forrás: Shutterstock

Ez további 250-300 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Az ok e jelenség mögött, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés a magyar munkaerőpiacon.

Kedvező tendencia a munkaerőpiacon belüli átrendeződés

A Takarékbank vezető elemzője kiemeli azt is, hogy a munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából is.

Forrás: Shutterstock

Továbbá ez a stagnálásközeli helyzet mindaddig fennállhat, amíg a hazai bérek el nem érik azt a nettó nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot és elindulna a magasan képzett munkaerő be- és visszaáramlása. Erre akár már középtávon is jelentős esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján.

A munkaerőhiányos állapot ebből következően kedvező a munkavállalók alkupozíciója szempontjából, és így a növekvő fogyasztás évek óta stabil lába tud lenni a hazai növekedésnek.

De ugyanígy pozitív a makrogazdaság és a versenyképesség szempontjából is, mivel a rendelkezésre álló erőforrásokat a vállalatok egyre hatékonyabban használják fel egyre hatékonyabb munkaszervezéssel és magasabb hozzáadott értéket előállítani képes beruházásokkal – ahogy az látszik is a beruházási adatokból –, ami a teljes nemzetgazdaság versenyképességét tovább növeli a következő években.

Új megoldásokra van szükség

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint új megoldásokra van szükség a munkaerőpiacon. Továbbra is mélyponton van a munkanélküliség: a márciustól május végéig tartó időszakban a 15–74 évesek aktivitási aránya 62,8 százalékos lett, amely év eleje óta ezen a szinten ingadozik, ezzel is alátámasztva, hogy az aktivitási arány növelése már nehézkes.

Forrás: Shutterstock

A K&H elemzője kiemeli azt is, hogy régóta nagyon alacsonyan van a munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási mutató is kedvező.

Lényegében a teljes foglalkoztatásnál tart a magyar gazdaság.

Az említett adatokon éppen ezért már nem igazán lehet javítani, már csak azért sem, mert számos ágazatban elég komoly gondot okoz a munkaerőhiány.

Ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javulás következzen be és jobban segítse a gazdasági növekedést, szerkezeti átalakulásra van szükség.

Egyrészt oktatási programokkal, képzésekkel kellene az inaktívakat visszaterelni a piacra. Továbbá fokozni kellene a távmunka és a részmunkaidős foglalkoztatás arányát, utóbbi nálunk 10 százalék alatti, szemben a 20 százalékos uniós értékkel

– szögezte le a szakértő.

A szakember az év egészére a jelenlegi szintekhez hasonló eredményt és feszes munkaerőpiacot vár, magas foglalkoztatottsággal és alacsony munkanélküliséggel.