Élen a V4-ek gazdasága, Magyarországon a legmagasabb a foglalkoztatottság

diósgyőr, nestlé
Mint minden termelőmunkában, a munkahelyi biztonság itt is elsődleges
Vágólapra másolva!
A V4NA legfrissebb elemzéséből kiderül, hogy mely országok tartoznak az élmezőnybe foglalkoztatottság és munkanélküliség tekintetében. Emellett érdekes trendek is megfigyelhetőek több országban. Míg Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban nagyon kedvező a helyzet, addig Olaszországban nőtt az állástalanok száma.
Vágólapra másolva!

Magyarországon a munkanélküliség nagyon jelentősen visszaesett az elmúlt években, ráadásul a foglalkoztatottság is folyamatosan emelkedik. A magyar Központi Statisztikai Hivatal 2019. augusztus, szeptember és októberre vonatkozó adataiból kiolvasható, hogy a munkanélküliek átlagos létszáma 164 ezer, a munkanélküliségi ráta mindössze 3,5 százalék volt.

Magyarországon továbbra is rekordmagas a foglalkoztatottság,

hiszen a március-május időszak óta 4,5 millió fölött alakult. Az elsődleges munkaerőpiacon munkát vállalók száma 30 ezerrel nőtt a múlt év azonos időszakához mérve, a közfoglalkoztatottak létszáma 22 ezerrel, 111 ezerre csökkent. A külföldi telephelyen dolgozók száma 11 ezerrel, 119 ezerre emelkedett.

Nagyon kedvező a magyar munkaerőpiaci helyzet is Forrás: Mészáros Péter

Jelentős a munkaerőhiány Lengyelországban

A lengyel Statisztikai Hivatal adatai szerint októberben 5 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ez pedig minimális javulás az egy hónappal korábbi 5,1 százalékhoz képest. Összesen 840 500 regisztrált munkanélküli van az országban, amely 10 700 fős csökkenés szeptemberhez képest. Lengyelországban komoly problémát jelent a munkaerőhiány, a Personnel Service felméréséből pedig kiderült, hogy

a lengyel cégek 18 százaléka alkalmaz ukrán munkaerőt.

A lengyeleknél éves szinten 700 ezer új munkahely jön létre, a rekordalacsony munkanélküliség miatt azonban egyre nehezebben töltik be az új állásokat. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg 1,3 millió ukrán vendégmunkás dolgozik Lengyelországban.

Több millió munkavállaló vándorolt ki Romániából

Románia összlakossága a Nemzeti Statisztikai Intézet adatai alapján 2018-ban 19,52 millió fő volt. A teljes népességből az aktív polgárok száma több mint 8,7 millió ember, vagyis a népesség 44,7 százaléka. Ebben az évben a munkaképes korú (15-64 év) népesség foglalkoztatási rátája 64,8 százalék volt.

A legtöbben (3 333 500 fő) a szolgáltató szektorban dolgoznak Romániában, ezt követi (1 900 200 fő) az ipar, amin belül az építőipar a legjelentősebb, majd a mezőgazdaság, erdőgazdaság és halászat (128 600 fő).

Bár úgy tűnhet, hogy az alacsony munkanélküliség jó jel, azonban

Romániából vándorolt el az ország európai uniós csatlakozása óta a legtöbb munkavállaló a 36 OECD-ország közül.

Az OECD jelentése szerint Románia emigrált népessége az ötödik legnagyobb a világon. A tanulmány megállapítja, hogy 2001/2002 és 2015/2016 között Románia emigráns népessége az OECD-országokban 2,3 millióval nőtt, összesen 3,6 millió emberre, vagyis a Romániában született emberek legalább 17 százalékára.

A visegrádi országokban is alacsony a munkanélküliségi ráta (Képünk illusztráció) Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Csökkent a munkanélküliek aránya Szlovákiában

2019 októberében 4,94 százalékra csökkent Szlovákiában a munkanélküliségi ráta az előző év azonos hónapjának 5,23 százalékához képest. Május óta ez volt a legalacsonyabb érték, mivel az állás nélküliek száma 7147-tel csökkent, így most 136 200. Az ezt megelőző hónapban 5 százalék volt a munkanélküliségi ráta. Szlovákiában 1994 és 2019 között átlagosan 12,3 százalék volt a munkanélküliek aránya.

Nőtt a munkanélküliek száma Olaszországban

A szezonálisan kiigazított munkanélküliségi ráta Olaszországban 9,9 százalékra emelkedett 2019 szeptemberében, meghaladva a 9,6 százalékos piaci várakozásokat. A munkanélküliek nemi megoszlása a következő: a férfiak 9,1 százalékának, míg a nők 10,9 százalékának nem volt állása 2019 szeptemberében.

A 25 év alattiak körében 28,7 százalék a munkanélküliek aránya az olaszoknál.

2019 szeptemberében a munkanélküliek száma 3 százalékkal nőtt, míg a foglalkoztatottság 0,1 százalékkal csökkent.

1983 és 2019 között átlagosan 9,47 százalék volt a munkanélküliek aránya az olaszoknál. A csúcs 2014-ben volt, amikor elérte a 13,1 százalékot.

A legkevesebb állástalan ember 2007 áprilisában volt Olaszországban, ekkor az aktív lakosságnak csupán 5,8 százaléka nem dolgozott. 2019 szeptemberében 73 ezerrel, vagyis 3 százalékkal nőtt a munkanélküliek száma az előző hónaphoz képest, ez 2 554 000 embert jelent.

Franciaországban 2019 második negyedévében 0,2 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta, jelenleg 8,5 százalék, 2009 óta ez a legalacsonyabb szint.

Egyre több nő dolgozik Ausztriában a részmunkaidőnek köszönhetően

Ausztriában a 15-64 éves korosztály 76,8 százaléka dolgozott 2018-ban, ami több mint 4 és fél millió ember jelent. Az osztrák statisztikai hivatal adatai azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan emelkedett a foglalkoztatottság, ami főleg a nők munkába állásának tudható be.

2018-ban a 15-64 éves nők 72 százaléka dolgozott, ami jelentős, 4,1 százalékpontos növekedést jelent a 10 évvel korábbi adatokhoz képest.

Ez főleg annak köszönhető, hogy bővült a részmunkaidős állások kínálata, így a nők gyereknevelés mellett is munkát tudnak vállalni. Az osztrák statisztikai hivatal elemzése arra is rámutat, hogy a férfiak munkavállalását szinte elenyésző mértékben érinti csak egy gyermek születése. Szinte minden esetben az anyák maradnak otthon.

Ausztriában egyre több a részmunkaidős állás Forrás: AFP/Alex Halada

Nagyon jó a helyzet Csehországban.

Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a cseh aktív korú népesség (15-64 év) 74,8 százaléka dolgozott, míg a munkanélküliség csupán 2,2 százalék volt.

Az elmúlt 10 évben 2018-ban volt a legalacsonyabb a munkanélküliség az országban, a 2013-as 7 százalékos arányhoz képest pedig jelentős a csökkenés.

A fiatal munkavállalók számának csökkenése már felveti azt a jövőbeni problémát, hogy a kifejezetten munkaerő-igényes iparágak, mint a gyártás nehéz helyzetbe kerülhetnek. A legtöbb új munkalehetőséget azonban jelenleg a szolgáltatói szektor kínálja, erős a növekedés a művészeti és szabadidős szolgáltatásoknál, valamint az adminisztratív területen. A legdinamikusabban pedig a tudományos és mérnöki állások, valamint a jogi és szociális területeken meghirdetett állások száma növekszik. Nem meglepő tehát, hogy a legtöbb álláslehetőség minimum középszintű végzettséget vár el.