Az angolna, a fürge cselle és a jászkeszeg verseng az év hala címért

A fürge cselle rendkívül alkalmazkodó halfaj

Az angolna, a fürge cselle, és a jászkeszeg verseng a 2021-es év hala címért, amelynek odaítéléséről a Magyar Haltani Társaság honlapján szavazhatnak az érdeklődők - közölte az MTI-vel a szervezet elnöke.

Közönségszavazás dönt a végeredményről

Harka Ákos felidézte, hogy a korábbi években a nyúldomolykó, a kősüllő, a széles kárász, a menyhal, a magyar bucó, a kecsege, a compó, a harcsa, a balin, a vörösszárnyú keszeg, míg idén a süllő érdemelte ki az év hala címet.

Az egyik legismertebb hazai nagy halunk, a harcsa (Silurus glanis) a Tisza-tavi ökocentrum akváriumában Poroszlón. A harcsa már volt az év hala Forrás: MTI/Komka Péter

Az eddigi gyakorlatot követve a most indított közönségszavazás győztesére sem vár egyéb jutalom, mint hogy nagyobb figyelem övezi majd a tudományos kutatásban és az ismeretterjesztésben - fogalmazott.

Balatoni tájkép. A hazai tavainkban és folyóinkban számos őshonos halfaj él Forrás: Weiperth András

Kezdeményezésük legfontosabb célja továbbra is

minél szélesebb körben ismertté tenni és népszerűsíteni őshonos halainkat

- hangsúlyozta. Mint hozzátette, évről évre horgászok és szakemberek javaslata alapján választják ki a szavazásra érdemes három halat. A szempontok között elsődleges, hogy a hármasból mindig akadjon őshonos, a horgászok által kedvelt, illetve védett hal.

Annak ellenére őshonos faj, hogy a Saragasso-tengerben ívik

A mostani jelöltekről szólva elmondta: az alakját és mozgását tekintve is kígyószerű, akár méteres hosszt is elérő angolna (Anguilla anguilla) különleges halunk,

hiszen annak ellenére őshonos, hogy a Sargasso-tengerben ívik, mert eredetileg természetes úton jutott vizeinkbe.

Egy kifogott angolna - a túlélésüket a túlhalászás is befolyásolja Forrás: Piet Spaans/Piet Spaans

Mióta telepítése megszűnt, ritkán kerül elő, és Európa más tájain is megfogyatkozott, pedig gasztronómiai értéke magas.

A fiatal, üvegszerű testű angolna sodródik Európa felé. A kikelt ivadékok a Saragasso- tengerből kezdik el hosszú vándorútjukat az európai folyók és tavak felé Forrás: commons.wikimedia.org

Az apró, legfeljebb 8-10 centiméteres fürge cselle (Phoxinus phoxinus) eurázsiai elterjedésű faj,

amely főként a hegy- és dombvidéki patakokban él, de ott sem általános.

A férgektől a vízbe hulló rovarokon át az algákig és a növényi részekig, magvakig mindent elfogyaszt, ezért még a nagyon kis vízhozamú, igen szerény táplálékkínálatú vízfolyásokban is képes fennmaradni.

A fürge cselle rendkívül alkalmazkodó halfaj Forrás: Flickr/Aqua Pics

A környezeti változásokra azonban érzékeny, állományai visszaszorulóban vannak, ezért védett.

Kedveli az erős vízáramlást

Az ezüstös pikkelyű, rendszerint vöröses alsó úszóiról is felismerhető jászkeszeg (Leuciscus idus) áramláskedvelő faj, elsősorban folyóink alföldi és dombvidéki szakaszait kedveli.

Jelentősebb vízfolyásokban és csatornákban az ország egész területén megtalálható.

Főként kisebb gerinctelen állatokkal táplálkozik, nem ritkák a 30 centimétert meghaladó példányai. Húsa szálkás, de sütve és főzve egyaránt ízletes.

A jászkeszeget könnyű felismerni jellegzetes, vörös színű alsó úszóiról Forrás: Species Profile nas.er.usgs.gov

Harka Ákos tájékoztatása szerint szavazni a szervezet honlapján (http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php) lehet, mely a választható fajok képe mellett információval szolgál azok környezeti igényeiről, hazai elterjedéséről és jelentőségéről is.

A voksolás december 31-én éjfélkor zárul,

végeredményét a hagyományoknak megfelelően ezúttal is az új év első napján hirdeti ki a Haltani Társaság.

(Forrás: MTI)