A kutató-mentő kutyák hatékony segítségére tudnak lenni a mentőcsapatoknak. Nélkülözhetetlen munkát végeznek többek között egy összeomlott épületben a túlélők utáni keresés során, de gázrobbanásnál és erdőben is nagy hatékonysággal alkalmazzák őket.
Száz százalékos megbízhatósággal tudják jelezni, hogy az adott épület biztonságos-e, maradt-e ember a romok alatt, nincs-e elrejtve robbanószer.
A kutyák kiszimatolják az emberi lehelet jeleit, és ha találnak valakit, akkor ugatni kezdenek, amivel riasztják a mentőcsoportot
– mondta Sinead Imbaro, a K-9 alakulat kiképzője a National Geographic online portálnak.
Miamiban például közvetlenül az egyik tizenkettő emeletes épület összeomlása után a helyszínre érkeztek az éjszaka közepén, és túlélőket kerestek a romokban. A sötétben sajnos kevés nyomra bukkantak, ám másnap „teljes munkaidőben" visszatértek a helyszínre.
A kutyák kiképzése egy-egy ilyen küldetésre hosszadalmas, nehéz és költséges folyamat.
A szakemberek szerint legalább másfél-két évbe telik, amíg a kutya és a gazdája „küldetésre kész" lesz. A végeredmény azonban megéri: ezek a kutyák segítenek életeket menteni.
A mentőkutyák sokféle kutyafajta egyedei közül kerülhetnek ki, és különféle viselkedésekre képezik ki őket. Egyes négylábú segítők az emberek illatát – például a leheletet vagy testszagot – keresnek egy adott területen, míg
a „hagyományosabb" kutató-mentő ebeket nyomkövetésre tanítanak be, amelyek képesek egy eltűnt ember útját követni.
Néhány állat csónakokból is képes dolgozni, amelyek segítenek megtalálni az emberi maradványokat a víz alatt.
A kutyákat arra képezzük ki, hogy a keresést egyfajta játéknak tekintsék, amit a megfelelő jutalmakkal egészítünk ki
– mutatott rá Bev Peabody, kutyakiképző. – A játék pedig kihívást jelent az állatok számára.
Peabody a kaliforniai Rescue Dog Association szervezet alapító tagja.
A teljes mértékben önkéntes szervezet az ország legnagyobb kutatócsoportja.
A szakember szerint a pozitív megerősítés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a kutyák lelkesek legyenek a keresés során.
Egy sikertelen keresés után a következő edzésen általában maximum tíz percet adunk a problémák kezelésére
– magyarázta a kutyakiképző. – Aztán megünnepeljük és megdicsérjük őket, és ez valóban visszahozza a munkakedvüket.
Ezt a képzési technikát terepen is alkalmazzák. Ha egy kutya egy egész napon át kereső munkát végez, ám az végül sikertelenül ér véget, az állat kezelője „elrejthet" valakit, amivel lehetővé teszi a kutya számára, hogy
perceken belül felkutassa az illető nyomát.
Ezáltal biztosítja az eb számára, hogy sikeres megtalálással és a vele járó jutalmakkal fejezze be a napot.
Miután a kutató-mentő kutyák is egy-egy gazdához tartoznak, ezért ugyanolyan érzelmeket és személyiséget mutatnak, mint más négylábú társaik. A kiképzők ezért folyamatosan ellenőrzik a tulajdonosaik fizikai és érzelmi állapotát, míg a kutya általában kötélhúzást játszik, vagy megszerzi a kedvenc játékát.
Ezeket a munkakutyákat ugyanúgy meg kell dicsérni egy-egy sikeres feladat elvégzése után.
Ráadásul az általuk megmentett túlélők is nagyon hálásak az állatoknak. Peabody szerint ilyenkor a kutyák tudják, hogy jó munkát végeztek. Ez számukra játék, de az emberek számára komoly.
A sikeres keresésre adott válasz azonban érzelmileg nehezebb, ha a keresés inkább emberi maradványok, mint élő ember felfedezéséhez vezet
– magyarázta a szakember. – Még az is egyfajta játék a kutyának, amikor egy csónakázási baleset esetén keresnie kell a megfulladt áldozatot.
Hozzátette: ez lelkileg elég megterhelő a mentőcsapatoknak, de az ebek ugyanúgy megkapják a jutalmukat és a dicséretet. A kutató-mentő kutyák munkája azonban szerencsére sokszor inkább boldog véget ér.
A kutyák számára óriási feladatot jelentett például a mexikói földrengés utáni kutató-mentő munka
– emlékeztetett Peabody. – Öt napig voltam ott, és a kutyák nyolc túlélőt találtak a romok alatt.
A hatalmas földrengés után a katasztrófák és balesetek áldozatainak felkutatását elősegítő kutató-mentő kutyák munkáját világszerte elismerik.