Jubileumot ünnepel idén a Műegyetem

A BME főépülete a Duna partján

A budapesti műegyetem volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmén, amely nevében az egyetem szót is viselte. Az egyetem új szervezeti szabályzatát 150 éve hagyták jóvá, az intézmény azonban csak 1909-re költözött be a lágymányosi campusára.

150 éve, 1871. július 10-én hagyta jóvá az uralkodó a Műegyetem új szervezeti szabályzatát, egyetemi rangra emelve az intézményt - olvasható az intézmény közleményében. Mint írják, az önálló magyar műegyetem létrehozásának ügye a reformkor idején végig napirenden volt, mivel a 19. század elején fellendülő hazai ipari fejlődés támasztotta szakemberigényt a mai BME első jogelőd intézménye már nem tudta kielégíteni.

Az első műegyetemi pecsét Forrás: BME Levéltár

Bár az 1856-ban alapított Joseph Polytechnicum felsőfokú képzést nyújtott, 1860-tól pedig a Műegyetem elnevezést is használta, mérnöki oklevelet továbbra sem adhatott ki.

A fordulópontot a kiegyezés hozta el, amikor az új kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Eötvös József lett,

aki régóta pártolta az önálló műszaki egyetem létrehozásának ügyét – írják. Eötvös az erről szóló törvényjavaslatát 1870. április 7-én terjesztette a képviselőház elé, amely 1871 tavaszán fogadta el a határozatot.

1909-re költözött be a lágymányosi campusba

Az 1871/72-es tanévet 448 hallgatóval 45 oktatóval és 13 fős nem oktató személyzettel, egyelőre még nem saját épületben kezdte meg a Magyar Királyi József Műegyetem. Ezzel a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény lett, amely nevében az egyetem szót is viselte.

A BME főépülete a Duna partján Forrás: Wkimedia Commons / Thaler

Az oktatás kezdetben a teljes tanszabadság alapján történt, azonban már néhány tanév múlva ajánlott tanrendeket készítettek, 1882-ben pedig kötelezővé is tették ezeket.

A szigorlatok eredményes letétele után mérnöki, gépészmérnöki, építészi, illetve vegyészi oklevelet kaptak. Ez pedig különösen fontos előrelépés volt, mivel

Magyarországon 1850-1873 között nem adtak ki egyetemi szintű mérnöki oklevelet, amely hozzájárult a mérnöki címmel történő visszaélésekhez is.

Az intézmény kezdetben bérelt házakban működött, 1882-ben foglalta el a Múzeum körúti, mai ELTE épületeket, amelyek már a beköltözéskor is szűkösnek bizonyultak. Végül 1904-1909 között költözhetett mai, lágymányosi campusára az intézmény, amely ekkorra már az egyetemi jogok teljességét birtokolta, mivel 1901-ben megkapta a doktori cím adományozásának jogát is.