Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A főigazgató beszédében kiemelte, hogy Magyarország történelmének több mint fél évszázadát írták előbb „mocskosfekete", majd vérvörös tintával.
Amikor 1989-ben és 1990-ben antikommunista forradalmunk során leráztuk magunkról a diktatúrát, abban reménykedtünk, hogy végre megtörténik az igazságtétel, hogy velünk együtt a szabad nyugati világban is kimondják majd: ami történt, ugyanolyan súlyos bűn volt, mint amit a náci típusú diktatúrák követtek el, melyek tetteseit méltán és máig tartó megvetés sújtja.
Schmidt szerint
több mint két évtizedet kellett várni arra, hogy térségünk kezdeményezésére az Európai Unióban 2011-től végre közös emléknapon hajthassunk fejet a totális diktatúrák európai áldozatai előtt.
Az emléknap kapcsán kiemelte, hogy két diktátor és az általuk működtetett emberellenes rendszer kézfogására kell, hogy késztesse az embereket.
Akik 1939. augusztus 23-a előtt még úgy hitték, hogy a kommunizmus a létező világok legjobbikát teremti majd meg és vele szemben csupán a náci Németországot illeti megvetés, azoknak keserű pirula volt a Hitler-Sztálin paktum. Két diktatúra egyezett meg arról, miként osztják fel maguk között Európát, két diktátor összefogása tette egyértelművé: a nácizmus és a kommunizmus közötti ideológiai különbségek csupán felületesek és látszólagosak
- mondta el. Hozzátette: ezek a totális hatalomra törekvő rendszerek már keletkezésük pillanatában megmutatták valódi arcukat, amint a kollektív megbélyegzésen, a gyűlöleten és kirekesztésen alapuló terrorrendszereik működésbe léptek.
A nácizmus és a kommunizmus képviselői hatalmuk megtartása érdekében az első pillanattól kezdve a terror és a félelem szövevényes rendszerére támaszkodtak.
Schmidt Mária kormánybiztos szerint nehéz megérteni, miként hódolhat még ma is bárki ezeknek a diktatúráknak,
hiszen azok pusztulásra ítélték közösségeiket, bőség helyett a javak hiányát idézték elő, egyenlőség helyett dupla fejadagot osztottak a mindenkori pártkádereknek, és egy olyan új uralkodó osztályt hoztak létre, mely tökélyre fejlesztette a gyanakvás és az általános besúgás rendszerét, miközben a legaprólékosabb, a legabszurdabb, a legmegalázóbb kényszerek pókhálójával szőtték át a társadalmat.
Schmidt Mária elmondta azt is, hogy a kommunista és náci hatalomgyakorlók addig ismeretlen arányban alkalmaztak erőszakot vélt és valós ellenségeikkel szemben, és követtek el tömegesen olyan bűntetteket, amelyek dimenzióira nehezen találni közös történelmünkben példát.
A kimeríthetetlen osztály- és fajgyűlölet, a vagy velem, vagy ellenem logikája, az erkölcsi törvények semmibevétele milliók életét követelte
– szögezte le. A főigazgató szerint
amikor a totális diktatúrák európai áldozataira emlékezünk, nemcsak azokra gondolunk, akiket politikai nézeteik, keresztény hitük vagy faji hovatartozásuk miatt gyilkoltak meg. Ne csupán azokat vegyük számba, akiket családi hagyományaik, múltjuk, neveltetésük miatt öltek meg, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy nem fértek bele az osztályharcon alapuló proletárdiktatúra vagy az árják alkotta übermenschek világának szűk abroncsába, de gondolatban vegyük számba mindazokat, akiket megaláztak, megtiportak, akiket elkergettek földjeikről, akiknek elvették a jövőjét, összetörték az álmát.
Hozzáfűzte:
És gondoljunk magunkra is, mert minket múltunktól, hagyományainktól, értékeinktől akartak megfosztani, miután elvették tőlünk nemzeti önrendelkezésünket, évtizedeken keresztül megfosztottak bennünket a szabadágunktól. Semmirekellő, hitvány alakok közel ötven esztendőt vettek el tőlünk, magyaroktól. Tetteikre és szavaikra nincs mentség.
Schmidt szerint arra sincs mentség, hogy vannak ma is olyanok, akik ma ezeket a tetteket és szavakat relativizálják, átírják és elfogadtatni próbálják.
Akik Marx- és Lenin-szobrot állítanak Európa kellős közepén. A diktatúrák működtetői és kiszolgálói aljaemberek voltak. Akik ma az ő vélt érdemeiket kísérlik meg magyarázni, azok szintén megvetést érdemelnek. Akik szobrot állítanak nekik, akik zsidóznak és cigányoznak, akik Hitleres szmájlival, Che Guevarával a pólójukon mennek meccsre, akik a kommunizmust, a nácizmust egy reményt keltő és egyáltalán nem lezárult, sőt, vizionárius társadalom- és gazdaságszervezési rendszernek tartják: nos, ők a diktatúrák kiszolgálói, és semmi keresnivalójuk közöttünk.
A főigazgató beszédében kiemelte, hogy a diktatúrák lényegét világossá kell tenni, és ezt teszik a Terror Háza Múzeumban is. Azért teszik ezt, hogy megmutassák mindenkinek: ez az, ami nem jöhet vissza! Schmidt Mária szerint,
akik megpróbálják elválasztani a modern kori diktatúrákat egymástól, akik különbséget tesznek közöttük matematikai vagy logisztikai alapon, hogy hányan haltak meg, nyomorodtak meg, vesztették el a családjukat, házukat, hazájukat, vagy hogy vonaton, teherautón vagy éppen gyalogmenetben kellett-e menniük a vesztük elé, nos, ők cinikus, embertelen és – történészként hadd tartsam ezt is lényegesnek – az igazolhatatlant igazoló módon beszélnek a diktatúrákról.
A főigazgató szerint komoly feladat és felelősség az, hogy megtegyenek azért mindent, hogy„a magyar iskolások egyértelmű és világos módon tanulják meg: a kommunizmus és a nácizmus és ezek minden rút leágazása ugyanabból a mételyből fakad. És ezt a mételyt úgy hívják: emberi gonoszság".
Schmidt Mária kiemelte, hogy voltak olyanok, akik felvették a harcot a diktatúrával szemben, és
a diktatúrák sarjadásának egyik oka a mellébeszélés, a zavart félrepillantások, az őszinteségtől való ódzkodás, a nyelv kisajátítása, vagyis a szavaknak az eredeti jelentéstől való megfosztása.
Schmidt Mária kiemelte, hogy
Európa számos országa és a kontinens legnagyobb közösségének, az Európai Uniónak a vezetői között valóságos reneszánsza van az utópikus, globalista neokommunista, neomarxista, önmagának kizárólagosságot követelő eszmerendszernek és a vele kéz a kézben járó birodalmi vágyaknak. Most szólok, hogy Közép- és Kelet-Európa nemzeti közösségei, amelyek mindkét totális rendszert kénytelenek voltak elszenvedni és ezért alaposan kiismerték, pontosan tudják, hogy a szabadság és a függetlenség, a szólás és a gondolat szabadsága, a szabad vallásgyakorlás egyedüli biztosítékai a szabad nemzetállamok, melyek nélkül nincs reményteljes és demokratikus jövő.
A főigazgató leszögezte, hogy térségünk népei nem véletlen, hogy több mint harminc évvel a kommunizmus megdöntése után foggal, körömmel ragaszkodnak szuverenitásunkhoz és történelmi gyökereinkhez.
Sikereinknek ebben a térségben ez a titka.
Hozzáfűzte:
Akik azt állítják, nem néztünk szembe keserű múltunkkal, csupán azt akarják, hogy komplexusokat, kisebbrendűségi érzéseket növesszenek szívünkben.
Schmidt szerint 1989-ben végre kimondtuk az igazságot 1956-ról is, és közösen meggyászoltuk az áldozatokat, miközben 2016-ban, a hatvanadik évfordulón először soroltuk fel az igazi hősök, a pesti srácok és lányok neveit.
Nekünk, magyaroknak és a térség két totális diktatúrát is megszenvedett kelet-európai népeinek nagy a felelősségünk. Olyan tudás birtokában vagyunk, amely afféle vakcinaként ellenállóvá tesz bennünket a totális diktatúrák és eszmék vírusaival szemben. Feladatunk bár első ránézésre egyszerűnek tűnik, mégis sok erő kell a teljesítéséhez. Át kell adnunk ezt a tudást mindenkinek! Azoknak is, akik Kertész Imre nyomán ma még nem kíváncsiak a „mérhetetlen szenvedés árán szerzett mérhetetlen tudásra", amelyre szert tettünk. „Ez a mi munkánk; és nem is kevés"
– zárta szavait a főigazgató.
