Ahogy arra a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) emlékeztett, a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum megalakulását több mint tízéves előkészítő munka előzte meg. Az öt ország környezetvédelmi minisztere 2011 márciusában, az EU magyar elnöksége alatt közös nyilatkozatban kötelezte el magát az ötoldalú bioszféra-rezervátum létrehozása mellett.
Első lépésként 2012-ben létrejött Magyarország és Horvátország részvételével a Mura-Dráva-Duna Határon Átnyúló Bioszféra-rezervátum, amely hazánk hatodik bioszféra-rezervátuma lett és egyben az első határon átnyúló.
A következő években a további három országban is megalakultak a nemzeti bioszféra-rezervátumok, majd 2020 őszén Magyarország, Ausztria, Horvátország, Szerbia és Szlovénia közösen nevezett az Ötoldalú Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum címre. Hazánk a kezdetekhez képest százezer hektárral több, majdnem 330 ezer hektárnyi területtel vesz részt a bioszféra-rezervátumban. A bővítési folyamatot több mint ötven önkormányzat támogatta, elsősorban Zala megyében.
A korábbi horvát-magyar Mura-Dráva-Duna Határon átnyúló Bioszféra-rezervátum területe sem volt kicsinek tekinthető, mivel több mint 630 ezer hektárt tett ki, azonban a most megalakult Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum területe már meghaladja a 943 ezer hektárt
– tájékoztatta a nemzeti park szerkesztőségünket. – Magában foglalja az öt ország számos védett természeti területét, Natura 2000 területét, valamint nem védett területeket is. Magyarországon a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság védett természeti területeinek és Natura 2000 területeinek egy része tartozik hozzá.
Hozzátették: a bioszféra-rezervátum létrehozásának célja a természetes élőhelyek és ökoszisztémák közös megőrzése, helyreállítása, a biológiai sokszínűség megóvása, valamint széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások kialakítása. Az együttműködés a kutatás, monitorozás, információcsere mellett fontos szerepet szán az ember és a természet közti kapcsolat újraélesztésének és széleskörű népszerűsítésének.
A szakemberek felhívták a figyelmet, hogy a bioszféra-rezervátum számos különleges halfajnak és több mint háromszáz madárfajnak ad otthont. Az öt országon átnyúló árterületek megvédik a falvakat az áradástól, biztosítják az ivóvíz-ellátást, az egyedülálló táj pedig segíti a fenntartható turizmus fejlődését.
Az öt ország együttműködésében nagy hangsúlyt kap a jövőben az ökoszisztéma-szolgáltatások közös fejlesztése is
– emelték ki. – Jelenleg 714 bioszféra-rezervátum található a világ 129 országában; a határon átnyúlók száma eléri a 21-et, melyek közül négy működik háromoldalú együttműködés keretében.
Hangsúlyozták azt is, hogy ötoldalú bioszféra-rezervátumból a világon csak egy található: a Mura-Dráva-Duna Bioszféra-rezervátum.
A Duna-Dráva Nemzeti Park kiemelte: a 2021-es év azonban nem csak az ötoldalú bioszféra-rezervátumunkról nevezetes.
Szakmai konferencián mutatkozott be
Szeptember 17-én Mohácson, egy szakmai konferencia keretében mutatták be az Ötoldalú Mura–Dráva–Duna Bioszféra-rezervátumot, míg ugyanezen a napon a martonvásári Agroverzum Tudományos Élményközpontban a többi magyarországi bioszféra-rezervátum is bemutatkozott a területeket kezelő nemzeti park igazgatóságok jóvoltából. Többek között ökoturisztikai bemutatóval és interaktív játékokkal várták az érdeklődőket.Az UNESCO éppen 50 évvel ezelőtt alapította az „Ember és Bioszféra" Programot. Egy olyan kormányközi tudományos programról van szó, amely az emberek és környezetük közötti kapcsolat javítását tűzte ki célul az ökoszisztémák védelme érdekében. Az évforduló alkalmából számos rendezvényt tartanak nemzetközi és hazai szinten.