Hét gyermekével és fantasztikus rácsos linzerével karácsonyozik a világhírű magyar művész

Bretz Gábor Operaénekes

Világsztárokkal próbál, és lép színpadra az egyik legelismertebb magyar operaénekes, a Magyar Állami Operaház túlzás nélkül sztárja, Bretz Gábor, de így is mindig szakít időt arra, hogy karácsonykor minden rendben legyen odahaza. Igaz, egyszer előfordult, hogy a feleségének az utolsó pillanatban vett ajándékot, bár ahogy mondja, nem az a típus, aki 24-én betoppan a plázába, és gyorsan vesz valamit. Van is dolga, a hét gyereke, és a nagy családja mellett. A halászlét azonban általában ő készíti, a rácsos linzeréről pedig minden szerényteleség nélkül azt mondja: fergeteges. Közben többek között a világ egyik legjobb rendezőjével, Calixto Bieito-val próbál, akinek a Carmen-rendezését nemrég, előbb a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd az Eiffel műhelyben mutatták be. 

Amikor az interjú készül, Bécsben van, egy próbasorozat közepette. Mire készülnek?

Egy új Tosca produkcióra. Január 18-án lesz a premier, majd ezt követi öt előadás, mind a Theater an der Wienben.

A következő napokban pedig Berlinben megy.

Ez egy érdekes dolog, mert annak a Lohengrin előadásnak korábban volt a premierje, de a vírus miatt live stream, vagyis csak élőközvetítés volt. Úgyhogy elvileg most ez is premier, amelyet rövid próbaidőszak előzött meg, Calixto Bieito rendezésével. Az ő rendezését láthatta a magyar közönség a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, a Carment, amely azután bement szeptemberben az Eiffel Műhelyházba, és ott is lehetett látni. Bécsben Martin Kusejjel dolgozom együtt.

Világsztárokról beszél, de önnek ez nem jelent újdonságot, folyamatosan dolgozik valóban a legelső vonalba tartozó művészekkel. Van akire, még felkapja a fejét, vagy azt mondja, hogy ez most kivételee feladat?

Minden új produkció kihívás, és soha nem szoktam hátradőlni. Nagyon nagy szerencsém volt, hogy az első külföldön töltött évemben, 2007-ben megjártam a milanói Scalat, és a salzburgi fesztivált. A legnagyobb akkori nevekkel dolgozhattam együtt. A következő évben a milanói Scalaban a Don Carlosban Ferruccio Furlanetto-val, egy évvel később, Jonas Kaufmann-nal.

Bretz Gábor egy korábbi interjún Fotó: Polyak Attila - Origo

A négy éve készült interjúnkban azt mondta, hogy egy előadáson az a legfontosabb, hogy senki se önzőzzön. Most az önzetlenség, a szeretet ünnepe van, hogy készültek?

Nagy családom van, beleértve a feleségem és az én szüleimet, a rokonokat, és persze a hét gyermekünket, a legfiatalabb kilenc, a legidősebb 22 éves. Az advent időszak meghatározó részei a reggeli rorate misék, amik megadják a felkészülést 24-re. Én evangélikus vagyok, de nagyon szeretek ezeken a katolikus miséken részt venni, mert ezeknek különleges atmoszférája van. Minél korában van, annál jobb, a reggel hatórást próbáljuk elérni. Nem mondom azt, hogy minden nap ott vagyunk, mert az nagyon nehezen kivitelezhető, családilag éjszakai baglyok vagyunk. Én még soha nem énekeltem ilyen korán, és megmondom őszintén, minden tiszteletem a kántor kollégáké, akik ezt vállalják. Nem is tudom, hogy hánykor kell kelni ahhoz, hogy az ember hangja meg tudjon szólaljon hat órakor.

A gyerekek szívesen mennek?

Igen. Ennek nagyon klassz hangulata van.

Hogyan éli meg, hogy az adventi időszak az elcsendesedésről, a befelé fordulásról szól, ön viszont soha nem csendesedhet el, az előadások, próbák miatt.

Amikor külföldön vagyok, abban nagyon sok egyedüllét van, és az ezzel járó töprengés, és gondolkodás. Olykor túl sok is. Nagyon fitt is leszek, ha beiratkozom a helyi edzőterembe, hogy valamivel elfoglaljam magam. Természetesen mindig vannak új szerepek, amiket tanulni kell. Most is van ilyen. Távolból is rengeteg intézni való van, és ott van még a tanítás, sokszor online. Bécsből, azért hamar hazaérek, ha távolabb vagyok, akkor nehezebb a helyzet.

Budapest, 2020. augusztus 18. Bretz Gábor átveszi a Magyarország Érdemes Művésze kitüntetést Kásler Miklóstól, az emberi erőforrások miniszterétől Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Említette a nagy családod. Mindenre jut idő?

A legfontosabb a készülődés, hogy mindent sikerüljön elintézni, megcsinálni, az ajándékoktól kezdve a karácsonyi menün át, a logisztikáig, hogy mindenki, mindenhová eljusson. Ilyenkor rengeteg szereplés is van, iskolai fellépés a gyerekeknek, és persze meccsek ilyenkor is vannak, például a kisebbik fiam kosárlabdázik. Ez utóbbi nem tartozik a karácsonyhoz, de ezt is meg kell oldani. Emellett kell rákészülni arra, hogy a 24-e ne egy rohanás legyen.

Meg merem kockáztatni, hogy a sütés nem az ön reszortja. Ezzel nem az ön képességéit akarom kétségbe vonni, egész egyszerűen arra célzok, hogy a felesége igen sikeres cukrász.

Igen, bár a rácsos linzerem fergeteges.

Honnan a recept?

Feleségem anyai nagymamájától, a liszt helyett őrölt dió van a tésztában. Egyszerű, de nagyon finom étel. Ennek a olasz megfelelője a crostata.

El is készíti karácsonykor?

Úgy fogalmaznék, hogy előfordult már ilyen.

Akkor mondhatjuk, hogy az édesség készítés a feleségéhez tartozik. Főzés?

Tavaly a halászlét én csináltam.

Szegedi vagy bajai?

Szegedi, belsőséggel és halfilével, ezt szereti a család, nem szeretnek bajlódni a szálkákkal.

Töltött káposzta?

Annak elkészítéséhez még nem volt szerencsém, de abban, és az ilyen ételekben az apósom profi.

A nagy a család nem kevés ajándékot jelent...

Előfordult már, hogy a külföldi utak során beszereztem néhány dolgot, idén is volt ilyen.

Személyes dolgokról van szó, minden ajándékot pontosan átbeszélnek a feleségével, vagy azt veszik, amire idejük van?

Természetesen nagyon-nagyon átgondolt, és átbeszélt dolgok. Inkább az a kihívás, hogy a feleségemmel egymást mivel lepjük meg.

Ez utolsó pillanatos?

Előfordul már, de egyáltalán nem ez a jellemző. Nem az a típus vagyok, aki 24-én reggel beront a plázába, és vesz valamit.

Bretz Gábor (jobbra) Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Mi szoktunk a karácsonyfa mellett, ajándékbontás előtt énekelni, aztán tudja, mondják, hogy a hamis hangokat az angyalok a helyére tolják. Gondolom ilyen önöknél nincs.

Folyamatosan éneklünk karácsonykor. Szüleimnél van az első csöngetés, nálunk a 2., a sógoroméknál a 3., a 4. a sógorom szüleinél, aztán az apósoméknál az 5. Én öt darab karácsonyfát látok egymás után 24-én. Korábban még volt kettő, a feleségem két nagybátyjánál, ez sajnos már nincsen.

Mindenhol eltöltenek egy bizonyos időt, ajándékot bontanak?

Így van, tulajdonképpen, sok ajándékkal, és tele hassal ülünk le otthon a vacsorához, tíz óra után.
Inkább stressz ez a családnak, amelynek a vége egy kis nyugalom a családi asztalnál, vagy meg tudják élni ennek a szép részét is. Ez egy nagyon jól eső stressz, a színpadhoz tudnám hasonlítani. Az is egy stressz, de az ember nagyon boldog, ha mindent jól sikerül.