Az elmúlt három év budapesti ügyféladatait vizsgálva kiderül, hogy az ingatlanpiac legutóbbi csúcsidőszakában, 2019-ben voltak a legnagyobb súllyal jelen a piacon a befektetési céllal vásárlók, akiknek az aránya 2020-ban 10 százalékponttal, 30 százalékos arányra esett vissza a koronavírus okozta változások miatt. Ebben az időszakban a külföldi befektetők is jóval elmaradtak a sokéves átlagtól és a magyar befektetők is megfontoltabban léptek új vásárlásokkal a piacra.
A tavalyi évi ingatlanpiaci visszarendeződés elsődlegesen az otthonteremtési lakásvásárlásokat hajtotta,
így a fővárosi befektetők arányában csak tavaly év vége óta lehet érzékelni újra masszívan a jelenlétet. Idén januárban arányuk beállította a 2019 januári 54 százalékos csúcsot, és a következő hónapokban is 40 százalék felett maradt.
„A befektetői aktivitás tapasztalataink alapján jól mutatja az általános gazdasági környezet változását." – kezdte Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője.
Jelen gazdasági helyzetben sokan keresik a biztosabb, reáleszközök nyújtotta lehetőségeket, így újra növekvő számban tapasztaljuk a befektetői jelenlétet a hazai ingatlanpiacon.
A fővárosban jól mutatja ezt a márciusi vevői érdeklődések területi eloszlása. A belvárosi kerületek újra a legkedveltebb célpontokká váltak az érdeklődők között, az 5., 6. és 7. kerületet együttesen a fővárosi érdeklődők közel fele jelölte meg vásárlása lehetséges területeként."
A vidéki ingatlanpiaci befektetők súlya nem annyira jelentős, átlagosan 20-30 százalék között mozog, de jelenlétük a koronavírusos időszakban is stabilabban megmaradt. 2021-ben pedig szinte folyamatos növekedés mellett többször átlépte a 30 százalékos arányt is, ez a magas szint pedig végig stabilizálódott az idei év első negyedévében. A vidéki befektetők számára kisebb a piacra lépési küszöb, átlagosan 26-30 millió forint között vásárolnak ingatlanokat, amely összegért a fővárosinál nagyobb alapterületű, átlagosan 60-70 nm-es ingatlanokba fektethetnek.