Az első rizstermesztők már nyolcezer éve felbukkantak

A tudománynak hála, nem lesz káros a rizs habzsolása

A Kínai Nemzeti Múzeum, a Nankingi Múzeum és a Sihong Megyei Múzeum közös régészeti csoportja által végzett tanulmány a rizstermesztés nyomaira bukkant egy 8000 évvel ezelőtti újkőkori lelőhelyen. A kutatók akkor tették a felfedezést, miközben mikroszkópos elemzést végeztek a kínai Huai folyó régiójában található Hanjing középső neolitikus lelőhelyén található makro- és mikronövényi maradványokról, élelmiszer-maradványokról és a rizsföldhöz hasonló jellemzőkről.

A modern eljárással kinyert, elszenesedett rizsszemek megerősítették, hogy a háziasított rizs és a vadrizs együtt léteztek a területen. Az elszenesedett rizsszemek közvetlen szénizotópos kormeghatározása szerint azok a 8400-8000 évesek.

A rizsföldekhez hasonló régészeti leletek az úgynevezett „hanjingi helyi hidrológia" kezelésének néhány kezdeti formájára utalnak, amelyek megkönnyítették az öntözést és a vízelvezetést.

A csapat megvizsgálta azoknak a cserepeknek a mikroszerkezetét is, amelyeken rizsnövények elszenesedett maradványai vagy lenyomatok voltak a belső és/vagy külső felületeken, valamint a cserepek keresztmetszetében.

Néhány áttetsző maradványról megállapították, hogy a rizshéj fitolitja.

Mind a táplálékkéreg, mind a kerámiák lipidanalízise azt mutatta, hogy az edényeket főként úgynevezett C3-as növények (amelyek a légköri szén-dioxidot Calvin-ciklus segítségével kötik meg, amelynek végterméke egy három szénatomos cukor), például rizs, vízi élelmiszerek és szárazföldi, nem kérődző állatok feldolgozására használták.

A tudománynak hála, nem lesz káros a rizs habzsolása Forrás: Anoja Megalathan, Institute of Chemistry, College of Chemical Sciences, Sri Lanka

A zooarcheológiai bizonyítékok és az archeobotanikai adatok kombinálásával a szakemberek szerint egyértelmű, hogy a vadászat, a halászat, a rizstermesztés és a vadon élő növények táplálékának gyűjtése mind fontos részei voltak a hanjingi megélhetési gazdaságnak.

Ez a megélhetési gazdaság rámutat a Huai-völgy kora-közép-neolitikus lelőhelyein a megélhetési stratégiák közös jellemzőire, amelyekben a vadászat és a gyűjtögetés nagyon fontos szerepet játszott

– mondta Dr. Zhenwei Qiu, a Kínai Nemzeti Múzeum munkatársa a HeritageDaily online tudományos portálnak.

A csapat úgy véli, hogy a hanjingi helyszín a rizs termesztésének és háziasításának az egyik legkorábbi bizonyítéka a Huai-folyó völgyében. Véleményük szerint ez támogathatta a régiót, mint a rizsgazdaságok korai fejlesztésének fontos központját, amely kevésbé ismert, és amely másképp állt a rizstermesztéshez és annak fejlődéséhez a Jangce középső és alsó régióihoz képest.