A kínai gyerekek űrhajósok, az amerikaiak internetes sztárok akarnak lenni

asztronauta Astronaut,Floating,Above,Clouds flight,space,cloud,3d,astronaut,view,day,render,spaceman,stratos
Astronaut floating above clouds
Vágólapra másolva!
Úgy tűnik, az Egyesült Államokban egyre kevésbé népszerű űrhajósnak lenni. Annál vonzóbb viszont az influenszer pálya. Ezzel szemben a kínai gyerekek még mindig az űrbe vágynak.
Vágólapra másolva!

Az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban jelentősen vesztett népszerűségéből az űrhajós karrier a gyerekek szemében. Egy felmérés szerint ugyanis ebben a két országban a gyerekek háromszor nagyobb arányban akarnak közösségi média influenszerek lenni, mint űrhajósok.

A Statista ábráján is látszik, hogy Kínában viszont ennek épp az ellenkezője igaz.

A 8-12 évesek több mint fele (56 százalék) mondta, hogy leginkább űrhajós szeretne lenni, ha felnő, és csupán 18 százalék lenne influenszer.

A kutatást a Harris Poll és a Lego végezte egy 2019-es tanulmány részeként, és a választható karrierek között az influenszer/YouTuber, az űrhajós, a tanár, a profi sportoló és a zenész szerepelt. A kutatásban 3000 gyereket kérdeztek meg, akik legfeljebb három lehetőséget választhattak.

A 8-12 éves gyerekek karriercéljai az egyes országokban. Balról jobbra: influenszer, tanár, profi sportoló, zenész, űrhajós Forrás: Statista

Noha a jelentős eltérések pontos okai nem ismertek, Eric Berger, az Ars Technica szakértője szerint az egyik lehetséges magyarázat, hogy a kínai oktatási rendszer nagyobb hangsúlyt fektet a tudomány és az űrkutatás értékeire. Ezt támasztja alá, hogy a kínai gyerekek kiemelkedően nagy érdeklődést mutattak a világűrrel kapcsolatos témák iránt.

A kínai válaszadók 95 százaléka mondta, hogy szívesen élne a Földön kívül, míg az amerikai és brit gyerekek esetében ez csupán 70 százalék alatti volt.

A másik lehetséges magyarázat, hogy míg az USA-ban és az Egyesült Királyságban az elmúlt években jelentősen megnőtt a fiatalok közösségi média használata, addig Kína szigorította ezek elérését. Vagyis az általános kulturális hatások is erősen befolyásolhatják a gyerekek választásait.