Kongatják a vészharangot: súlyos demográfiai katasztrófa előtt áll Japán

The city skyline is seen in Tokyo on December 21, 2022. (Photo by Yuichi YAMAZAKI / AFP)

Japánnak sürgős lépéseket kell tennie a vészes népességfogyás megállítására "most vagy soha" - jelentette ki Kisida Fumio miniszterelnök hétfőn a parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében.

"Nemzetünk az utolsó órában van, hogy képes legyen fenntartani társadalmi funkcióit" - mondta a kormányfő. "Olyan kérdés ez, amely nem tűr halasztást" - figyelmeztetett.

Fumio Kishida, japán miniszterelnök Forrás: AFP/Carl Court

A parlamenti ülésszak kezdetén tartott politikai beszédében kifejtette, hogy a demográfiai politikára fordított költségvetési pénzek megduplázására vonatkozó javaslatokat fog előterjeszteni, és áprilisban egy új kormányügynökség jön létre a válság kezelésének érdekében.

Japánban 2021-ben a regisztrált születések száma soha nem látott mélységbe süllyedt.
A kormány decemberben közzétett becslése szerint 2022-ben tovább romlott a helyzet, valószínűleg először csökken 800 000 alá az éves születésszám.

Kisida Fumio beszédében hangsúlyozta, hogy a gyermeknevelés megkönnyítését célzó politika "a leghatékonyabb befektetés a jövőbe". Célja olyan gazdaság és társadalom megteremtése, amelyben a gyermekek az elsők, emellett erőfeszítéseket tesz arra, hogy megfordítsa az ország születésszámának zuhanását, amely hátráltatja a termelékenység hosszú távú növekedését.

A miniszterelnök egyben készségét fejezte ki, hogy újjáéleszti a világ harmadik legnagyobb gazdaságát, amelyet a koronavírus-világjárvány sújtott, és a hét legfejlettebb iparú ország alkotta csoport (G7) soros elnökeként vezető szerepet játszik a diplomáciában.

Egyre több nehézséggel néz szembe az ázsiai nagyhatalom Forrás: AFP/Yuichi Yamazaki

A makrogazdasági fronton Kisida Fumio felszólította a törvényhozókat, hogy fogjanak össze annak érdekében, hogy Japán "új növekedési pályára" álljon a koronavírus-világjárvány után.
Úgy vélekedett, hogy célja elérésének kulcsa a bérnövekedés lehet, amelynek meg kellene haladnia az ukrajnai háború nyomán emelkedő globális élelmiszer- és energiaárak okozta inflációs rátát. A bérnövekedés újraosztja a vállalatok megnövekedett bevételeit a munkavállalók között, és ösztönzi a fogyasztói kiadásokat, amelyek vásárlóértékét visszaveti a több mint 40 éve legsúlyosabb infláció.