Már százhatvan szürkemarha borjú jött világra Kardoskúton

magyar szürke szarvasmarha
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. Fotó: Palcsek István Szilárd
Vágólapra másolva!
Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. - adja hírül a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján.
Vágólapra másolva!

A borjak világrajöveteléhez az első lépést minden évben a háremekben zajló fedeztetés jelenti, amely rendszerint februárban kezdődik, és április közepén fejeződik be. Tavaly öt háremet alakítottunk ki, mindegyikben 50 tehén és egy bika volt.

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sóstói Állattartótelepén. Eddig 160 kisborjú látott napvilágot, s még további 30-ra számítunk. Fotó: Palcsek István Szilárd Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/mar-szazhatvan-szurkemarha-borju-jott-vilagra-kardoskuton-842

Július végén leválasztottuk az előző évi borjakat, utána már a vemhes tehenek önállóan legeltek. Az ellési szezon november elején kezdődött. A január közepéig érkezett 160 kisborjú mindegyike egészségesen, erősen jött a világra. Az ellések természetes úton zajlottak, beavatkozásra egyetlen alkalommal sem volt szükség. Több esetben a tehén már a legelőn világra hozta a borját. Ikerellések elő szoktak ugyan fordulni, de ebben a szezonban eddig itt még nem volt rá példa.

A magyar szürke szarvasmarha fajta jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. A táplálékkal szemben sem igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig mindenhol tarthatók. Fotó: Palcsek István Szilárd Forrás: https://www.kmnp.hu/hu/hirek/mar-szazhatvan-szurkemarha-borju-jott-vilagra-kardoskuton-842

A gulyások a friss borjakat azonnal megjelölik, 3-5 napon belül pedig végleges azonosítót, füljelzőt (krotáliát) kapnak. Két-háromhetes korukban „iskolákba" kerülnek, ahol már jó minőségű szénát is folyamatosan biztosítunk számukra. A fiatal borjak majd néhány hónap elteltével pirók színüket daruszürkére váltják. A pirók szín és annak árnyalatai tulajdonképpen ősi rejtőszínek, amelyekre a szabad természetben nagy szükségük volt a fiatal, védtelen állatoknak.

Terveink szerint február 1-én ismét elkezdődik a fedeztetés. Ekkor még a borjak is az anyjukkal lesznek majd a háremekben.

A Kiskunsági Nemzeti Parkban is vannak szürkemarhák.

Magyar szürke szarvasmarha

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szürkemarha tenyésztése igen nagy múlttal és hagyományokkal bír. Az Igazgatóság az 1990-es évek közepe óta vesz részt a magyar szürke szarvasmarha tenyésztésében és annak természetvédelmi célú hasznosításában. A törzsállományuk eredete az 1940-es évek végére nyúlik vissza.

A II. világháború pokla hazánk állattenyésztését sem kímélte. Hadi jóvátételként hazánk csaknem összes szürkemarha gulyáját elhajtották. 40-50 állatot sikerült kimenteni, melyeket egy tázlári szerzetes a Bugaci Állami Gazdaságnak adományozott 1949-ben. Ez az állomány egészült ki az 50-es évek elején, az akkori állategészségügyi gyakorlatnak megfelelően, a Hortobágyi Állami Gazdaság állományának gümőkór mentesítésekor kikerült, gümőkór mentes szürkemarha állományával.

A Bugaci Állami Gazdaság a 60-as évek elején a Városföldi Állami Gazdasághoz került, innentől kezdve annak bugaci kerületeként működött. A Városföldi Állami Gazdaság megszűnésével a szürkemarha állományt a magyar állam a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe adta 1994-ben.

Az Igazgatóság tehát egy igen nagy múltú, nagy genetikai értékű állomány tovább tenyésztésének feladatát kapta meg, amelynek azóta is folyamatosan, igen magas színvonalon igyekszünk megfelelni.

Magyar szürke szarvasmarha. A télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Így legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények gyorsan kiheverik a rágást. Forrás: https://www.knp.hu/hu/magyar-szurke-szarvasmarha

Magyar szürke szarvasmarha tenyésztésük jelenleg 750-800 körüli anyaállattal, két tenyésztelepen (Bugac, Izsák, Bösztörpuszta-Nagyállás) és egy növendéknevelő telepen (Pusztaszer) folyik. Hét vonalat tartunk fenn, ebből négy Bugacon („A", „B", „C", „K"), három pedig („M", „V", „T") Izsákon van elhelyezve. Vonaltenyésztést folytatnak ennél fogva Bugacon négy gulya, Izsákon három gulya legel. A gulyákra a tehenek genealógiai vonalával azonos vonalú tenyészbikák kerülnek besorolásra. Minden évben selejtezünk 30-40 egyedet és ugyanennyi fiatal, 3 éves üszőt pedig beállítunk. Saját tenyésztésű tenyészbika jelöltjei két STV telepen (Sarródon és Apajon) nevelkednek.

A szürkemarha igazi hungarikum, őshonos, hazánkban törvényileg védett háziállat.

A fajta jellemzője, hogy rendkívül jól alkalmazkodott a puszták nyújtotta életkörülményekhez. Erős, szilárd szervezetük jól viseli a szélsőségesebb időjárási viszonyokat, a nagy nyári meleget és a zord hideg telet is. A táplálékkal szemben sem igényesek, ezért a homoki legelőktől az árterekig mindenhol tarthatók.

A teheneket tejéért és szaporulatáért, az ökröket igavonóként hasznosították. A XVI. századtól keresett vágóállat volt Nyugat-Európában is, még a 19. században is keresett és kedvelt volt a húsa egész Európában.

A télen-nyáron szabadban tartott állatok a betegségekkel szemben ellenállóak, a magasabb, erősebb növényzetet is legelik, és legelés közben egyenletesen szóródnak szét a legelőkön. Így legelésükkel, taposásukkal nem okoznak kárt a gyepekben, a növények gyorsan kiheverik a rágást.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság magyar szürke szarvasmarha gulyái egész évben a legelőkön vannak, közel nyolcezer hektár védett gyepet tartanak karban. Forrás: https://www.knp.hu/hu/magyar-szurke-szarvasmarha

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság gulyái egész évben a legelőkön vannak, közel nyolcezer hektár védett gyepet tartanak karban. Csak a téli időszakban kapnak kiegészítő takarmányt, amit nagyrészt szintén a védett gyepekről takarítunk be.

A magyar szürke szarvasmarha a világ egyik legjobb anyai képességekkel rendelkező marhafajtája. Könnyen, emberi segítség nélkül ellik, és nagyon jó a felnevelt borjak aránya. A borjak tél végén-kora tavasszal születnek pirók színűen.

A régi háziállat fajtáink közül a szürkemarha elsőként került védelemre, mint első osztályú géntartalék, mely hazai tenyésztésű, a hazai tájhoz kötődik, más fajtáktól kellően elkülönült fajtatiszta állomány.

(Forrás: Körös-Maros Nemzeti Park gazgatóság: https://www.kmnp.hu/, Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: https://www.knp.hu/hu/)