Már 2014-ben is be akartak avatkozni Amerikából

Budapest, 2009. április 14. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt beszél az Országgyűlés ülésén. A parlament a nap folyamán dönt a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel szembeni bizalmatlansági indítványról és az új miniszterelnök megválasztásáról. MTI Fotó: Kovács Attila

Kész tényként ír a HVG egy múlt heti cikkében arról, hogy az amerikaiak 2014-ben beavatkoztak a magyarországi közéletbe. A cikkben vélhetően a kitiltási botrányra utalnak, azonban érdekes egybeesés, hogy a 2014-es választások előtt is feltűntek már a semmiből pártok, az egyik legemlékezetesebb a Bajnai Gordon volt miniszterelnök nevével fémjelzett Együtt 2014 nevű formáció volt.

„Akad ugyan példa arra, hogy az amerikaiak megpróbálják befolyásolni egy ország közéletét, ahogy történt ez például Bulgáriában vagy 2014-ben Magyarországon. Bulgáriában 2021-ben több ismert bolgár közéleti személyiséget és kormányzati tisztviselőt is szankciókkal sújtottak korrupció miatt az amerikaiak, ez pedig alaposan átrajzolta a politikai erőviszonyokat" – írta egy múlt heti cikkében a HVG.

Az írás egésze alapján valószínűleg az úgynevezett kitiltási botrányra utalhatott a cikk szerzője, Dezső András, aki azt is hozzátette a gondolatmenethez, hogy Orbán Viktor miniszterelnök

támogatottsága túlzottan erős ahhoz, hogy egy efféle lépés Washington számára kedvező irányba terelné a politikai folyamatokat, miközben azzal a veszéllyel járna, hogy még inkább kelet felé tolná az Orbán-rezsimet.

Érdekes egybeesés, hogy a 2014-es választások előtt is tűntek fel pártok és politikusok a semmiből, Bajnai Gordon volt miniszterelnök pedig akkoriban próbált meg első alkalommal visszatérni a hazai közéletbe - írja a Magyar Nemzet.

Bajnai Gordon, volt miniszterelnök. Forrás: MTI/Kovács Attila

Amerikából juttattak pénzt a baloldalnak

A 2013-ban alapított Együtt – a Korszakváltók Pártja (röviden: Együtt 2014) nevű politikai formációban olyan figurák jelentek meg újra a magyar közéletben, mint például a jelenleg a DatAdatnak dolgozó, egykori MSZP-s Szigetvári Viktor, de az azóta sokkal ismertebbé vált Korányi Dávid is a párt alapítói között volt.

Bajnaiék pártját néhány közvélemény-kutatás tíz százalék fölé mérte, ezekkel az „eredményekkel" pedig az akkor még az MSZP által dominált baloldali összefogás asztalánál is helyet követeltek és kaptak is.

A 2009 és 2010 közötti miniszterelnök végül az MSZP akkori elnöke – Mesterházy Attila – mögött a második helyre került a közös listára, de a parlamentbe aztán mégsem ült be.

A 2013-as kísérlet után Bajnai Gordon 2021-ben is próbált visszaszivárogni a politikába, amikor a baloldali előválasztáson Karácsony Gergely mellett kezdett kampányolni.

Ismert, hogy végül Karácsony Gergely visszalépett, Márki-Zay Péter mozgalmának és ezen keresztül a teljes baloldali összefogásnak viszont ennek ellenére is juttattak pénzeket Amerikából, egy másik Együtt-alapító, Korányi Dávid szervezetén, az Action for Democracyn keresztül, összesen négymilliárd forintnyi dollárt.

Az MSZP egykori kommunikációs vezetője, Kerényi György azóta azt is megírta, hogy ezekről a forrásokról a legtöbben biztosra veszik, hogy Soros Györgytől érkeztek. Ezt a sejtést Kerényi arra alapozta, hogy a spekuláns köztudottan jóban van Bajnai Gordon volt miniszterelnökkel.