A nemzet zenekara - 100 éves a Nemzeti Filharmonikusok

Idén tavasszal ünnepli megalapításának századik évfordulóját a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. Száz esztendő nagy idő, ennek megfelelően az együttes története is több fejezetre oszlik, fordulataival tükrözve az 1923 óta hazánk történelmében lezajlott változásokat.

Forrás: MNF Nonprofit Kft.

A mai Nemzeti Filharmonikus Zenekar ősét a tisztviselő és korábbi katonazenész, Bor Dezső hozta létre száz esztendeje, Székesfővárosi Zenekar néven. Érzékletesen jellemzi a kezdeti időszakot, hogy az együttes létszáma az alapításkor mindössze negyvenegy fő volt. Hasonlóképpen sejteti a „hőskor” viszonyait, ha hozzátesszük, hogy az első tagnévsor még kizárólag férfiakat említ, és tíz évvel később is csak egyetlen hölgytagja volt az addigra már hetven tagot számláló zenekarnak: a hárfás.

Már az első, még félamatőr évek is lázas aktivitással teltek: a zenekar 1933. július 8-án ezredik hangversenyét adta. Városliget, Károlyi-kert, Állatkert, Gellért-szálló: a korai évek jellemző koncerthelyszínei, jelezvén, hogy az arculatát fokozatosan kialakító együttes minél szélesebb közönséget kívánt meghódítani, s ennek érdekében akár kirándulóhajókon is szívesen játszott. Budapest Székesfőváros 1940-ben úgy határozott, egyesíti a Székesfővárosi Zenekart az 1930-ban Budapest munkanélküli zenészeiből alakult Budapesti Hangversenyzenekarral. Az együttes megtarthatta a Székesfővárosi Zenekar nevet, de a tagok nagy része a korábbi BHZ-ból került át az új együttesbe. Fontos nevek a következő évekből: Somogyi László, Fricsay Ferenc – két kiváló karmester, akik előmozdították az együttes fejlődését. Csakúgy, mint az egyre jelentősebb vendégdirigensek Willem Mengelbergtől Richard Straussig, Dohnányi Ernőtől Felix Weingartnerig. Bartók is jó néhányszor fellépett a zenekarral – történetük része a zeneszerző búcsúkoncertje is, 1940. október 8-án.

BHZ után ÁHZ: a muzsikustestület 1952-ben az Állami Hangversenyzenekar nevet kapta. 1953-ban került a zenekar élére Ferencsik János, akinek munkásságához fűződik az együttes első valóban nemzetközi mércével mérhető, nagy korszaka. A széles látókörű, humanista műveltségű dirigens haláláig (1984) az ÁHZ élén maradt: működésének bő három évtizede remek koncertek sokaságát, hanglemezfelvételek seregét és nagy sikerű külföldi turnék sorozatát hozta. Ferencsik vezetésével vált az Állami Hangversenyzenekar világhírű együttessé. A főzeneigazgató elhunytát követően a zenekart néhány éven át Kobajasi Kenicsiró vezette. Ezek az esztendők sem szűkölködtek emlékezetes koncertekben – Kobajasi máig az NFZ megbecsült, visszatérő vendége –, de a zeneéletben ekkoriban sokan érezték az ÁHZ stagnálásának jeleit, sokan gondolták úgy, hogy a zenekar sorsa megoldásra vár.

Ezt a megoldást hozta el 1997-ben Kocsis Zoltán érkezése az együttes élére. Aligha túlzás: Kovács Géza főigazgatóval együttműködve a világhírű zongoraművész-karmester újjászülte a zenekart. Minden muzsikusnak próbajátékon kellett számot adnia tudásáról, a színvonal jelentősen tovább emelkedett, s ezzel párhuzamosan az ország egyik legjelentősebb zenei műhelye 1998-ban új nevet és státuszt kapott: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar egy intézményben működik a vele szimbiózisban dolgozó Nemzeti Énekkarral. Nagy jelentőségű projektje volt az NFZ-nek a Bartók Új Sorozat, a zeneszerző műveinek új hanglemezösszkiadása, és emlékezetes estéket hozott a Richard Strauss operáit bemutató ciklus is. Ez utóbbi azonban már a 2005-ben megnyílt Müpában valósult meg: az NFZ kezdettől mindmáig az intézmény rezidens zenekara, koncertjeit a Zeneakadémia és a Pesti Vigadó mellett főként itt, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között adja – és persze a Müpában működik a menedzsment, itt tartja próbáit a zenekar és a kórus, melynek karigazgatója 2016 óta Somos Csaba.

Kocsis Zoltán 2016-ban bekövetkezett korai halála után a zenekar korábbi első állandó karmestere, Hamar Zsolt vette át az NFZ szakmai vezetését. Nehéz időben vállalt feladatát 2020 júniusáig látta el. 2022 őszétől ismét van főzeneigazgatója a Nemzeti Filharmonikusoknak, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus hajdani alapítója, Vashegyi György személyében.

Vashegyi György Forrás: MNF Nonprofit Kft.

A sokoldalú és nagy tudású karmester ragaszkodott ahhoz, hogy szerződtetéséről a zenekar és a kórus tagjai titkos szavazás során foglaljanak állást: a zenekar 98, a kórus 96 százalékos többséggel voksolt a karmester személye mellett. A Kocsis halála óta immár második ciklusát megkezdő Herboly Domonkos főigazgató és az új főzeneigazgató vezetésével tehát friss tervekkel, megújulva kezdi meg működésének második évszázadát a Nemzeti Filharmonikusok muzsikusgárdája.

Herboly Domonkos Forrás: MNF Nonprofit Kft.

A jubileumi évben a zenekar menedzsmentje „Száz évesek vagyunk” címmel honlapot készít, melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat:

100evesekvagyunk.hu

Film is születik az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Ebben megszólalnak a zenekar régi és új tagjai, valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, mind a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján látható.

„Száz évesek vagyunk” Forrás: MNF Nonprofit Kft.