A Budapesti Értéktőzsdén is látható a fenntarthatóság térhódítása

koronavírus vírus járvány bank center budapesti érték tőzsde bét bux 2020 koronavírus járvány budapesten Budapesti Értéktőzsde Zrt.
2020 koronavírus járvány budapesten
Vágólapra másolva!
Elindult a Budapest Cente for Long-term Sustainability tudásközpont "BC4LS Sustainability Interviews"  sorozata. Ebben az interjúsorozatban a fenntarthatóságra hangsúlyt fektető szervezetek és piaci cégek vezetői beszélnek a fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás kérdéseiről. A Budapesti Értéktőzsde részéről Végh Richárd vezérigazgató adott interjút a témában; az interjú először a BC4LS honlapján jelent meg.
Vágólapra másolva!

Hogyan reflektál a BÉT a fenntarthatóság kérdésére?

A Budapesti Értéktőzsde, a hazai tőkepiac központi szereplőjeként, kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóság témakörének. Igyekszünk felhívni a vállalatok figyelmét arra a komplex elvárásrendszerre, amit a környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance), vagy angol rövidítéssel az ESG jelent. Szervezünk továbbá a fenntarthatósággal kapcsolatos képzéseket is különböző formákban. Emellett a BÉT számára kiemelt fontosságú, hogy a tőzsde, mint vállalat is beépítse a működésébe a fenntarthatósági / ESG elveket, ezzel példát mutatva a tőzsdei társaságok, illetve a hazai kkv-réteg számára. Ennek egy aktuális lépése például a BÉT saját fenntarthatósági jelentése, illetve ESG stratégiájának közzététele.

A klímaváltozás magával hozta a gazdaságok fundamentális átalakulásának igényét, ez miként hat a tőkepiacokra? Láthatóak már valamiféle fenntarthatósági trendek?

Az általános vállalati gondolkozásban és a tőzsdei kibocsátók körében is egyre elterjedtebb az ezzel kapcsolatos tudatosság – egyre több társaság fektet hangsúlyt a fenntarthatósági tevékenységről történő számadásra, legyen szó fenntarthatósági jelentések készítéséről vagy ESG-ratingek megszerzéséről. A pozitív tendenciát az is erősíti, hogy befektetői oldalról is egyre nagyobb az érdeklődés az ESG szempontoknak is megfelelő befektetési termékek iránt.

Elég, ha az ALTEO-t, a PannErgy-t, vagy a középvállalati piacon, a BÉT Xtenden a NAP Nyrt.-t, az EU-Solart, vagy az ASTRASUN-t említjük. Ilyen módon a tőkeági forrásbevonás célja – legyen szó kötvénykibocsátásról vagy tőkeemelésről – egyre több esetben az adott kibocsátó fenntarthatósági törekvéseinek megvalósítása, például az energiahatékonyság fejlesztése.

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója beszélt a fenntarthatóság kérdéseiről a BC4LS interújában Forrás: BC4LS

Mostanában minden az ESG-ről szól. Valóban tapasztalható ezek térnyerése?

Az ESG-szemlélet terjedése egyértelmű, amelyet az is elősegít, hogy napjainkban már nem pusztán egy szempontrendszer az ESG, hanem vállalati versenyképességi kérdés is, amely a gazdasági döntések meghozatalában egyre fontosabb szerepet tölt be. Amennyiben egy társaság képes hatékonyan és megfelelően beépíteni működésébe az ESG-szempontokat, az hatékonyabb üzletvitelt, gyorsabb reakcióidőt, elégedettebb, elkötelezettebb munkavállalókat, a tőkevonzási képesség növekedését, jobb értékeltséget, erősebb brandértéket és hosszú távú rezilienciát is eredményezhet, tehát mindenképpen érdemes komolyan foglalkozni a témával.

A kibocsátók számos szabályozással, előírással találkozhatnak ezen a területen, mennyire nehezíti ez meg a kibocsátók életét?

Az ESG-megfelelés mára egy egészen új dimenzióként jelent meg a kibocsátók életében. Többek között ezért is készült el 2021-ben a BÉT ESG útmutatója, amely támpontot nyújt számukra a fenntarthatósági célkitűzések eléréséhez, a kritériumok áttekintésével és az ezeknek való megfelelést segítő konkrét javaslatokkal.

Milyen módon támogatja a BÉT a fenntarthatóság területén a tőzsdén jegyzett vállalatokat?

A BÉT ezzel kapcsolatos tevékenysége a tőzsdei kibocsátók ESG-jelentéstételi gyakorlatának, illetve a fenntarthatósági szempontok vállalati működésbe való beépítésének ösztönzésére, a hazai kis- és középvállalati réteg zöldülésének támogatására, a zöld termékek fejlesztésére és bevezetésére, ezzel pedig közvetetten a fenntartható pénzügyek fejlődésének elősegítésére is kiterjed.

A 2021-ben publikált, imént említett ESG Útmutató rendkívül fontos eleme ezen törekvésnek. A Mentor Program által megvalósuló zöldfinanszírozási tanácsadás, illetve ESG-képzés ugyan elsősorban nem a tőzsdén jegyzett vállalatokat célozza, de szintén rendkívül fontos pillérei a BÉT ESG-vel kapcsolatos, edukatív jellegű tevékenységének. A programok során a BÉT által akkreditált tanácsadók nyújtanak bővebb tájékoztatást a vállalatok számára. Nemrég pedig – 27 középvállalat részvételével – elindult a BÉT ESG-tanácsadási pilot programja, amely a BÉT és az EY által közösen kidolgozott minősítési módszertanra épül.

Fontos, hogy a BÉT ezeket a programokat, kezdeményezéseket a nemzetközi törekvésekkel, a globális célokkal összhangban alakítja – ilyen az ENSZ által 2015-ben kiadott célkitűzési keretrendszer, a Fenntartható Fejlődési Célok.

Ön szerint melyek a fenntarthatóság megvalósításával kapcsolatos legnagyobb kihívások?

A legnagyobb kihívás meglátásom szerint az, hogy egy teljesen új stratégiai szemléletnek kell megfelelni. A megfelelés ráadásul egy összetett feladatkör, amely amellett, hogy sok esetben megkívánja a vállalat működésének finomhangolását, vagy akár átalakítását, nagy mennyiségű adat rendszeres, folyamatos szolgáltatását is jelenti, emellett költségekkel is jár, aminek a megtérülése természetszerűleg csak hosszú távon mérhető.

Van olyan tanácsa a fenntarthatósággal kapcsolatban, amit szívesen továbbad másoknak?

A fenntarthatóság a jövő! Ahhoz, hogy a vállalatok megtartsák, illetve erősítsék a pozíciójukat, megkerülhetetlen lesz a megfelelés, ezért az ESG-vel kapcsolatos tájékozódás kulcsfontosságú.

Cikkünk kiemelt képén: a BÉT épülete / forrás: Polyák Attila - Origo