Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Városi erdők Budapesten című rendezvényen a döntéshozók mellett a rendkívül összetett témakör által érintett szakterületek képviselői vettek részt. A dr. Zlinszky János által elnökölt konferencián jelen volt Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos és Láng Zsolt, a Közép-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.
„Természeti és történelmi adottságaink következtében a Kárpát-medencében minden jelenlegi erdőterület ember alkotta erdő – mondta köszöntőjében Szentpéteri Sándor, az Agrárminisztérium főosztályvezetője –, így nem a véletlen műve, hanem tudatos folyamat eredménye, hogy napjainkban az ország területének már több mint egynegyedét borítja erdei fajokból álló fás vegetáció, amelynek legnagyobb része jogilag is erdő."
„A városi erdők megőrzése, a velük való gazdálkodás egyrészt a 21. század legnagyobb szakmai kihívásai közé tartozik – tette hozzá Szentpéteri Sándor –, hiszen erdők nélkül jelentősen csökkenne a fővárosi lakosok életminősége. Nemcsak az erdőterület növelésével kell foglalkoznunk – folytatta –, hanem a meglévő erdők megőrzését kell a cselekvés középpontjába állítani. A városi erdők megőrzéséhez és gyarapításához azonban jó alapokkal rendelkezünk. A kormányzat ugyanis elkötelezett a magyar erdők védelme és gyarapítása, fenntartható használata mellett."
„A Budapesten és környékén élő emberek életminőségét alapvetően meghatározó mintegy 42-43 ezer hektár erdőterületből nagyjából negyvenezer hektárt a Pilisi Parkerdő kezel – hangsúlyozta a konferenciát bevezető beszédében Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója –, de a városi erdők kérdése nemcsak a Parkerdő ügye, mert a város klímavédelme, hosszú távú élhetősége igazi közügy. Mivel közügyről van szó, beszélnünk kell róla: szakmai és társadalmi párbeszédre, együttműködésen alapuló megoldásokra van szükség."
Ennek az együttműködési igénynek egyik leglátványosabb jele volt a ma megrendezett konferencia. A rendezvényen Reinitz Gábor vezérigazgató mutatta be a Pilisi Parkerdő városierdő-kezelési stratégiájának alapköveit, Rittling István, a Parkerdő Budapesti Erdészetének vezetője tekintette át a 150 éves erdőgazdálkodást az idén másfél évszázados Budapesten.
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a főváros tulajdonában álló erdőterületek kezelési módszereiről beszélt, külön hagsúlyozva, hogy több évtizedes lemaradást kell behozni ezeken a töredezett, nem túl jó állapotban lévő területeken. Dr. Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének vezetője a budapesti erdők ökológiai értékeiről beszélt előadásában. Tormáné dr. Kovács Eszter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem docense azt elemezte, hogy a városi erdők által nyújtott, úgynevezett „ökoszisztéma-szolgáltatások" (amelyek közé az egészségvédelem éppúgy oda tartozik, mint a vízmegkötés vagy az eróziós hatások csökkentése) milyen közgazdasági modellekkel értékelhetők.
Pappné dr. Vancsó Judit az erdőket, különösen a városi erdőket érintő okoturisztikai hatásokat mutatta be, különösen hangsúlyozva a főváros környéki erdőket az utóbb időben erőteljesen sújtó „túlzott turizmus", az „overtourism" jelenségét.
Dr. Toldy-Schedel Emil, a budapesti Szent Ferenc Kórház főigazgatója az erdők jótékony egészségügyi hatásairól tartott előadást. A kardiológiai profilú intézmény a budapesti erdőkben alakított ki szívbarát tanösvényeket, melyek betegségmegelőző és terápiás jelentőségét nem lehet túlbecsülni.
2023-ban emlékezünk meg a mai értelemben vett, modern Budapest megszületésének százötvenedik, és a budai hegyvidék újraerdősítésének kezdeményezője, Guckler Károly halálának századik évfordulójáról. A hazai erdészet – és ezen belül a Pilisi Parkerdő – mindig küldetésének tartotta a főváros erdőterületeinek növelését, a városi erdők ökológiai és rekreációs értékeinek erősítését.
A jelenlegi Budapest területén az erdősültség a XIX. század elején a mostani felét sem érte el, a pesti oldalon tizedennyi erdő sem létezett. Az egyesítés (1873) után a város erdők szerepe megváltozott és felértékelődött – ezt bizonyítja például a főváros történetének egyik legnagyobb szabású „ökológiai beruházása, a Budakeszi-erdő megvásárlása 1893-ban. Fontos mozzanat volt a múlt század húszas éveiben a túlhasznált „kopárok" (például a Hármashatár-hegy) erdősítése, illetve a nagy pesti erdősítések az ötvenes években.
Ma Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, ennek több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt kezeli a Pilisi Parkerdő Zrt., amely így a főváros zöld infrastruktúrájának legjelentősebb eleméről gondoskodik. Ezek az erdők különleges helyzetben vannak más hazai erdőterületekhez képest, ugyanis a közel kétmilliós nagyváros és az agglomeráció közelsége miatt más társadalmi és ökológiai elvárások érvényesülnek velük szemben.
A különleges helyzet a hagyományos erdőgazdálkodási módszerektől eltérő kezelést igényel, ezért a Parkerdő 2020-ban elindította hosszú távú stratégiai projektjét, a Városierdő-fejlesztési Programot,
amelynek legfontosabb céljai az általa gondozott budapesti és agglomerációs erdők ökológiai értékének növelése, klímavédelmi és rekreációs funkcióinak erősítése.
E program összetett stratégiává bővül, és a folyamat egyik fontos állomásaként a Pilisi Parkerdő ma konferenciát rendezett a városi erdők szakmai és társadalmi kérdéseiről.
A mai erdőterület 1990 környékén nyerte el jelenlegi nagyságát, azóta nincs érdemi változás. Ugyanakkor a város erdők szerepe egyre jobban felértékelődik. A klímaváltozás és az ökológiai válság új kihívások elé állít, egyben közös gondolkodásra és cselekvésre ösztönöz mindenkit, aki felelősséget érez Budapest és annak polgárai, közösségei és ökoszisztémája iránt.
(Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.: https://parkerdo.hu/)
