Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Soros-propaganda portál látszólag nem foglal állást a két vezetőt illetően, de nyilvánvaló, hogy a Kúria elnökének meggyengítése a fontosabb cél a nemzetközi viszonylatban is megkérdőjelezhetetlen szakmai tekintélye miatt. A fő érv az elnökkel kapcsolatban a bírói gyakorlat mértéke, arról nem írnak, hogy Varga Zs. András az Alkotmánybíróság bírája volt. A Soros tollnokok arra soha nem utalnak, hogy a gazda hazájában a szövetségi Legfelsőbb Bíróság elnöke korábban ügyvéd volt, nulla bírói tapasztalattal lett a legfőbb bíró - írta a Tűzfalcsoport.blogstar.hu.
Az ország és az igazságszolgáltatás érdekei azt diktálják, hogy a Kúria kapja meg az Országgyűlés által megállapított pénzügyi forrásokat.Nyilvánvaló, hogy a Kúria pénzügyi ellehetetlenítése legfeljebb a nemzetellenes erők érdekeit szolgálhatja. A 444 főszerkesztője és a cikkíró is pontosan tisztában van ezzel, a világosan kirajzolódó cél a két vezető viszonyának elmérgesítése és az OBT hatalmi törekvéseinek segítése a hazánkra rákényszerített, működésképtelen jogszabályok útján.
A Tűzfalcsoport az elmúlt évek során számos cikkben leplezte le azokat a törekvéseket, amelyek az ellenzék és a Soros György szolgálatában álló szervezeteknek a magyar bírósági igazgatás feletti kontroll megszerzésére irányultak.Ebben a küzdelemben, súlytalan ellenzék szerepét kiváltva az Országos Bírói Tanács /OBT/ felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a nemzetellenes erőknek. Az OBT egyre bátrabb lépéseket tett a hatalom megszerzése érdekében.
Az OBT képviselői ellenséges beállítottságú diplomatákhoz járultak a Bécsi Egyezmény rendelkezéseit megsértve és döntő szerepet játszottak abban, hogy a hazánknak járó uniós pénzek kifizetése érdekében a bírósági törvényeket úgy módosítsák, hogy az a nyíltan ellenséges OBT- t helyzetbe hozza. A Tűzfalcsoport több cikke is rámutatott, hogy az OBT tagjai egyéni ambíciókat követnek, különböző posztokra fályáztak úgy, hogy tényleges bírósági igazgatási tapasztalatokkal nem rendelkeznek.
Az ellenzéki sajtó a hatalomért folytatott küzdelmet úgy mutatták be, hogy az OBT a progresszió, a bírósági vezetők pedig a kormány eszközei. Gyakran elővették a régi, elsárgult kártya lapokat és alátámasztani igyekeztek a fenti állítást. Megszólalt Fleck Zoltán, Sándor Zsuzsa és a többi tévedhetetlen "elemző".
A Kúria, mint a magyar igazságszolgáltatás legmagasabb szintű fóruma, természetesen igen fontos és tevékeny szereplője ennek az összetett folyamatnak. A számos kritika, különösen a konzervatív oldalról érkező fajsúlyos kifogások arra engednek következtetni, hogy Darák Péter előző elnöki ciklusa nem feltétlenül hozta meg azt a kívánatos fejleményt, hogy megerősödjön a bírósági rendszer általános tekintélye, ami pedig fontos lenne az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, elvi kérdésben hozott döntések tartalmának megfelelő érvényesítéséhez is.
Darák vezetése alatt a Kúrián ítélkezhetett akár politikai ügyekben is a Soros Alapítvány által gründolt Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetőjének, Majtényi Lászlónak a felesége, és ez akkor sem változott, amikor a szélsőliberális „civil" Majtényi a baloldali szivárványkoalíció államfőjelöltjeként nyíltan politikai színre lépett. De fontos beosztása volt a Kúrián a kormányt több ízben nyíltan kritizáló Baka Andrásnak, aki ezzel a balliberálisok kedvenc (ex)főbírója lett, illetve Mészár Rózának, akiből pedig még Gyurcsányék akartak alkotmánybírót csinálni. Baráth Etele volt szocialista politikus felesége Madarász Gabriella – aki forrásaink szerint a pártállami igazságügy egyik utolsó párttitkára volt, a Kúria egyik korábbi sajtószóvívője.
A Kúriának ugyanakkor továbbra is egyik alapvető feladata lesz, hogy jogegységi határozatokat hozva, kollégiumi véleményeket elfogadva fenntartsa, biztosítsa a bírói jogalkalmazás egységét. Varga Zsolt András – akitől vezetői gyakorlata alapján okkal sokan a bírósági rendszer megújulását és megerősödését várják – a Kúria 2021. január 1-jén hivatalba lépő új elnöke, eddigi publikációs tevékenységének fényében kiemelkedő szerepet szánhat a jogegységi határozatoknak, amelyek hatálya meglátása szerint szükségképpen kihat a bírósághoz forduló jogkeresőkre is, hiszen az ügy elbírálásakor a bírónak az adott ügyre vonatkozó jogegységi határozatot kell alkalmaznia.
Ami, a legfőbb bírói fórum tevékenységét illeti, az elmúlt időszakban érdemben mintegy harminc olyan ügyet érintett, amelynek valamilyen korrupciós cselekmény képezte a tárgyát. A korrupció kapcsán különösen nagy felelősség hárul a hivatalos személyekre, hiszen ők az állampolgárok közötti törvényes rendet megszabó jogcímnek, a közhatalomnak a részesei; a hivatalos személy köteles a közhatalmat a helyes, törvényes célokra, illetve saját közfeladatának végzésére használni. Megjegyzendő, hogy korrupciós jelenségek előfordulhatnak az igazságszolgáltatás rendszerén belül is, viszont az nem bizonyítható a jelenlegi ismeretek alapján, hogy elérte volna azt a mértéket, amely már a joguralom érvényesülését veszélyeztetné. A garanciális jogi környezet megléte, és a közvélemény kétségkívül fontos szerepe mellett azonban tovább kell erősíteni a bírósági rendszeren belüli hatékony kontrollt.
A Kúria funkciója a korrupció elleni általános küzdelemben is kettős, a dollármédia általi célzatos gyengítése pedig nem újkeletű. Egyrészt konkrét ítélkezést folytat a többi közt a hatályos magyar Büntető törvénykönyv korrupciós bűncselekményekkel foglalkozó XXVII. fejezete alá tartozó ügyekben, másrészt biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét a szükségképpen korrupciós jellegű bűncselekményeket érintő eljárásokban, amiként olyan egyéb bűncselekmények ügyei kapcsán is, amelyeknél ez a jelleg nem szükségszerű. Mindezt természetesen annak fényében kell tekinteni, hogy Magyarországon is érvényesül e körben a vádhoz kötöttség elve, illetve a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el.
