Vágólapra másolva!
A 2023-24-es NB I-es bajnoki idényben második vereségét szenvedte el a bajnoki címvédő Ferencváros, amely vasárnap Kecskeméten kapott ki 2-1-re a tavalyi ezüstérmestől. Ugyanakkor akik látták ezt a meccset (akár a helyszínen, akár a tévében), egyetértettek abban, hogy ezt a találkozót ezen a pályán nem lett volna szabad lejátszani. 

Kevesek kapták fel a fejüket arra a hírre, hogy a 2024-25-ös idénytől kezdve

a Magyar Kupa győztese nem a Konferencia Ligában, hanem egy házzal feljebb, az Európa-liga selejtezőjében indul.

Ezzel lehetőség nyílik arra, hogy az első kiesés ne legyen végzetes, hanem az ott induló csapat átessen a Konferencia Ligába, és tovább küzdhessen a főtáblás szereplésért. Mindez annak köszönhető, hogy az elmúlt 5 évben a Fradi mindig csoportkörös volt a nemzetközi kupákban, ezzel pedig megemelte Magyarország koefficiens értékét. Mindezt nem azért írjuk le, hogy azt sugalljuk: csomagolják vattába a Fradit (épeszű ember ilyet nem gondol), csak azt akartuk jelezni, hogy olykor nem ártana kicsit gondolkodni, és előre látni is. Mondjuk a meccsre delegált bírónak, az MLSZ-ellenőrnek meg mindenkinek, aki vasárnap délután kimondhatta volna, hogy ez a mérkőzést ilyen körülmények között nem szabad lejátszani.

Érdemes megnézni azt a Twitter-bejegyzést, amelyet a Fradi videóelemzője, Balogh Ákos tett közzé.

Ebből tehát az derült ki, hogy Kecskeméten nem is akartak semmit tenni azért, hogy a stadiont játékra alkalmassá tegyék. Vagy legalább megpróbálják.

Az M4 Sport közvetítésében el is hangzott, hogy a helyzetet látva a Fradi kérte a mérkőzés elhalasztását, de a hazaiak ebbe nem mentek bele.

Rendben van, a Kecskemét megérezte, hogy ezen a pályán legyőzheti a Fradit, nekik csak ez számított, semmi más. Még ez is érthető. Ám vannak dolgok, amelyek nem.

A Széktói Stadion ezen a délutánon nem volt alkalmas NB I-es meccs lejátszására Forrás: Facebook/Kecskeméti TE/Reti Attila

Egyrészt: 2022 júliusa óta mindenki tudja, hogy a kecskeméti pálya és stadion eleve nem volt alkalmas az NB I-es meccsek megrendezésére. Mást ne említsünk: a Széktói Stadionban nincs vízelvezetés, amely az egyik kötelező elem lenne ahhoz, hogy egy pályán NB I-es meccset lehessen rendezni. Az MLSZ rendelkezése szó szerint a következő:

2022 nyarán sokáig úgy tűnt, hogy a Kecskemétnek albérletet kell keresnie. Aztán valamilyen oknál fogva mégiscsak megérkezett az engedély. Vélhetően az MLSZ nem akart belemenni abba, hogy eleve hátrányba hozza az akkori újoncot.

Onnantól kezdve pedig, hogy a KTE lejátszotta az első hazai meccsét a Vasas ellen, már nem volt visszaút.

Az pedig tényleg megérne néhány óra disputát, hogy a KTE vezetése az elmúlt lassan másfél évben mit tett azért, hogy a pályája jobb, alkalmasabb legyen az NB I-es meccsek lebonyolítására. Annyit, hogy nemrég bejelentették: hamarosan megkezdődik a stadion felújítása, a játéktérrel indul majd az akció. A felújítás keretében majd megkapja a centerpálya azt, ami ugyan kötelező tartozék lenne, de Kecskeméten eddig nem volt az: a vízelvezetést.

A legszebb az egészben, hogy a KTE edzője, Szabó István a meccs után bevallotta, hogy két hete nem tudtak felmenni edzeni a pályára, mert az arra is alkalmatlan volt, hogy tréninget tartsanak rajta.

Szabó István bevallotta: két hete nem tudtak a centerpályán edzeni Forrás: Kecskeméti TE

Tehát nem egy vis maior esetről volt szó vasárnap délután, hanem arról, hogy a Széktói Stadionban nagyon hosszú ideje áldatlan állapotok uralkodnak. "Hat-hét éve még rendszeresen ilyen pályán fociztak az NB I-es csapatok" - bökte oda Szabó a bölcsességet, de ez mennyiben releváns mindazzal kapcsolatban, ami vasárnap Kecskeméten történt?

A másik - ez viszont már nem a KTE sara -, hogy az MLSZ-ben a jelek szerint nincs egyetlen olyan kompetens, döntésképes ember, aki azt mondja, hogy az egész napos esőzést követően egy olyan pályán, amelyen nincs vízelvezetés, s amelyen két hete edzést sem lehetett tartani, nem lehet játszani. Érdekes dolog ez, mert 2014. májusában az NB I 29. fordulójában a Puskás Akadémia-Debrecen mérkőzést el sem kezdték, mert az egész napos esőzés után a Pancho Aréna nem volt alkalmas a játékra. Akkor Bognár Tamás bíró helyesen járt el, Kecskeméten Pintér játékvezető azonban valamilyen rejtélyes oknál fogva azt gondolta, hogy ezen a pályán lehet focizni. A körülmények természetesen mindkét csapatnak hasonlóak voltak. Ez a kecskeméti pálya olyan volt, mint 1985 márciusában a Sóstói Stadion, ahol a Videoton 1-0-ra megverte a Manchester Unitedet az UEFA Kupában.

A különbség? 38 év. Ennyi telt el azóta. 2023-ban már nem fordulhatna elő, hogy ilyen pályán bármilyen meccset megrendezzenek az élvonalban.

Érdemes volt a Fradi edzőjét, Dejan Sztankovicsot meghallgatni, mennyire sportszerűen próbálta elemezni azt, ami Kecskeméten történt. A szerb edző nem ordítozott, nem verte az asztalt, nem keresett kifogásokat. Annyit azért elmondott, hogy jó lett volna, ha a mérkőzés előtt valaki komolyan ellenőrizte volna a pályát. Ennyi volt a kritika, semmi több. Illetve elhangzott még egy érdekes mondat: Sztankovics ezt a meccset szinte végig a kispadon ülve töltötte, mert ebben a helyzetben teljesen felesleges lett volna bármilyen tanácsot adnia a játékosainak.

A videóbíró is megint megtette a magáét - pontosabban tette volna, ha a mérkőzést vezető bíró úgy dönt, hogy

kiállítja Szalai Gábor, aki a meccs "hevében" úgy akadályozta meg a Fradi támadását, hogy megtépte Cebrail Makreckis haját.

Utóbbinak balszerencséje, hogy ekkorára növesztette hajkoronáját, tüske haj esetén ez az eset biztosan nem fordul elő.

A kecskeméti Szalai Gábort ki kellett volna állítani Forrás: Reti Attila Photography (2022)/Reti Attila

A viccet félretéve: ilyen alattomosságot ritkán lehet focipályán látni. Szalai Gábor amúgy tagja a magyar válogatott keretének, ha más nem, tán ez késztethetné arra, hogy kerülje az ilyen szabálytalanságokat. De rendben van, az eset megtörtént, ez normális esetben piros lapos sztori. Az, hogy Szalai ezt megúszta sárgával, nehezen érthető. Már csak azért is, mert

a videóbírós buszban szolgálatban lévő sporttársak kihívták a képernyőhöz Pintér Csaba bírót.

A tévében mi is láttuk az esetet, látta ezt Pintér is, akit azért rendeltek oda, mert a videóbíró is a lehetséges piros lapot mérlegelte. Azt nem tudjuk, hogy a képernyő-nézegetés közben mi hangzott el Pintér és a buszban ülők között csak azt, hogy nem lett a dologból kiállítás. Majd biztosan kapunk egy jól fésült közleményt arról, miért nem.

Ha kapunk. Ha nem kapunk, akkor meg találgatunk. Ahogy szoktunk.

Később az M4 sportcsatornán a játékvezetők főnöke, Hanacsek Attila azt mondta, hogy ez az eset nem számított kiemelkedő sportszerűtlenségnek, pusztán egyszerű visszahúzásnak. Hanacsek szerint sportszerűtlenség akkor lett volna, ha mondjuk egy földön fekvő játékost húzott volna fel a hajánál fogva a kecskeméti játékos. (Bravó!) Csakhogy a szabálytalanságnál a labda nem volt Makreckisnél, vagyis Szalai nem a labdát birtokló játékossal szabálytalankodott.

Sztankovics, a Fradi edzője viszont még a találgatásokba sem ment bele: azt mondta, ha elmondaná az esetről a véleményét, az MLSZ tuti kiszabna rá pár meccses eltiltást. Márpedig - ahogy a szerb edző mondta - ő ígéretet tett a Fradi vezetőségének, hogy sosem fogja egy-egy meccs után a bírókat kritizálni.

Dejan Sztankovics nem bírálta a kecskeméti meccs játékvezetőjét Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mindenesetre ez a hajhúzós eset újra rávilágított arra, mennyi baj van a videóbíró működésével, azaz nem a masinával van a gond, hanem az azt kezelő emberekkel. Azok pedig, akik most dörzsölik a tenyerüket, hogy milyen izgalmas lett a bajnokság, gondolkodjanak el azon, mennyire csak a szerencsén múlt, hogy a Fradi játékosai megúszták sérülés nélkül a kecskeméti mérkőzést.

Annak a csapatnak a játékosai, akik csütörtökön a Genk ellen azért is küzdenek, hogy egy esetleges győzelemből az egész magyar labdarúgás profitáljon.

Mint ahogyan profitál már az a csapat, amely ebben az idényben megnyeri a Magyar Kupát.