Kiderült az igazság: leleplezte magát a dollármédia

Soros György

A balliberális pártok mellett tíz médium is tiltakozott az Országgyűlés által a héten megszavazott szuverenitásvédelmi törvény ellen. Mint kiderült, azok emelték fel a szavukat a külföldi beavatkozás visszaszorítását szolgáló törvénycsomag ellen, akiket az elmúlt években dollárral és euróval tömtek ki Soros György szervezetei - írta a Magyar Nemzet. 

Az összefüggésre péntek reggeli rádióinterjúban Orbán Viktor hívta fel a figyelmet.

Én biztatom őket továbbra is, hogy szólaljanak meg. Mert ez önfeljelentés. Tehát, nyilván, kik szólalnak most meg? Hát azok szólalnak meg, akik eddig ezt a pénzt kapták. Azok szólalnak meg, azok tiltakoznak, akik ebből élnek. Akik – mondjuk ki egyenesen – zsoldban állnak. Tehát most ez a zsoldosok tiltakozása. Hát ennél szebb önvallomást nehéz elképzelni, elárulják saját magukat

– mondta a kormányfő péntek reggel a Kossuth rádió „Jó reggelt, Magyarország!" című műsorában a szuverenitásvédelmi törvény ellen tiltakozó pártok, szervezetek és sajtóorgánumok kapcsán.

Az állítás a baloldali pártokra, illetve a szintén tiltakozó Soros-szervezetekre, valamint a balliberális médiára is vonatkoztatható. A napokban ugyanis közös közleményt adott ki az Átlátszó, a Magyar Narancs, a Magyar Hang, a Partizán nevű YouTube-csatorna, a Telex, a Direkt36, a 444, a Qubit, a Válasz Online és a Lakmusz nevű portál. Szerintük „a most elfogadott szuverenitásvédelmi törvény betűje szerint ugyan nem a médiacégek működését szabályozza, mégis alkalmas arra, hogy súlyosan korlátozza a sajtószabadságot, megnehezítse, akár ellehetetlenítse a független szerkesztőségek, újságírók, médiacégek munkáját".

Azok a médiafelületek írták ezt a közleményt, amelyek külföldi finanszírozáshoz köthetőek.

- idézte fel a Magyar Nemzet, részletezve a lapok ilyen irányú elkötelezettségeit.

A Magyar Narancs részben a milliárdos üzletember tulajdona

A Magyar Narancs nevű hetilapot, illetve portált közel húsz százalékban tulajdonolja a Soros György által pénzelt Media Development Investment Fund (MDIF) nevű amerikai alapítvány. Ugyanezen pénzalap érdekelt 2014 óta a 444-et, illetve a Qubit és Lakmusz nevű oldalakat kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben is. Az MDIF támogatói és befektetői között megtalálható többek között a Soros György-féle Open Society Foundations: így például 2005 és 2009 között az MDIF (korábban MDLF) több mint 15 millió dollárnyi támogatást kapott az Open Society Institute-tól. Valer Kot és Marie Nemcova személyében két régi Soros-hálózatos szereplő a 444 kiadójának vezetőségébe is bekerült. Az említett lapkiadó céget Brüsszel is pénzeli. Az Adatradar információi szerint 2021 decemberében, nem sokkal a 2022-es parlamenti választás előtt

az Európai Bizottság támogatást ítélt meg egy, a francia hírügynökség, az AFP égisze alatt működő konzorciumnak.

A 2 200 000 eurós összköltségvetésű pályázatból hét „tényellenőrző csapatot" finanszírozott Brüsszel 12–15 hónapos futamidővel. Egy-egy nyertesre tehát több mint 120 millió forint jutott. Az AFP a 444.hu kiadójával, a Magyar Jeti Zrt.-vel kötött stratégiai együttműködést.

Az eredetileg tervezetthez képest a Lakmuszt további két és fél évig finanszírozzák majd külföldről. Ahogy írták:

A második, 30 hónapon át tartó fázis is az Európai Bizottság résztámogatásával valósul meg. A HDMO-t alkotó konzorciumot nyílt pályázaton választotta ki a bizottság, és minden tevékenységben teljes függetlenséget élvez. A projekt keretében a Lakmusz öt másik autonóm szervezettel dolgozik együtt a hamis és félrevezető információk terjedése ellen Magyarországon: a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival, a francia AFP hírügynökség újságíróival, az Idea Alapítvány tudatos médiafogyasztással foglalkozó munkatársaival és a francia Epresspack webes fejlesztőivel.

Soros György mellett tehát - az uniós adófizetők pénzéből – Brüsszel is a 444 kiadójának állandó fenntartójává kezd válni.

Egy tanácsadói testület is Soros-közeli szereplőkből áll

A Lakmusz mellett egy tanácsadói testületet is felállítottak, amelynek tagjai a Soros-hálózat jól ismert szereplői. Tag többek között Kapronczay Stefánia, a - szintén Soros által finanszírozott - Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvezető igazgatója, Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője, Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója és Pardavi Márta is, aki a Helsinki Bizottság társelnöke.

Ez utóbbi szervezeteket szintén bőkezűen támogatta a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata.

2023-ban a Válasz Online-hoz került a 444.hu egyik régi munkatársa, Magyari Péter. Májusban a Válasz Online cáfolni próbálta a dollármédiával való hasonlóságáról szóló felvetéseket, miközben az online portál korábban megjelent cikksorozatáról kiderült, hogy

az írások megjelenését minden esetben az Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége támogatta.

A Válasz Online mellett a Magyar Hang is közzétette a Nyugati Pályán nevű oldal tartalmait, és a cikkek mögé odaírták: „Cikkünk és a Nyugati pályán podcast az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének támogatásával készült. A cikkben és a podcastban elhangzó vélemények nem feltétlenül tükrözik az Egyesült Államok kormányának álláspontját."

Az Átlátszó mögött lévő politikusi kapcsolatrendszer Karácsony Gergelyig ér

Soros György pénzéből működik az egyik első internetes dollármédium, az Átlátszó is. A Direkt36-hoz hasonlóan a „tényfeltáró" portál különböző, Soros által pénzelt nemzetközi együttműködéseknek is része.

Az Átlátszó mögött felbukkant kör politikusi kapcsolatrendszere az egykori SZDSZ-től Bajnai Gordonon át a 2019-ben főpolgármesterré választott Karácsony Gergelyig ér.

Központi szereplő ebben az a Tordai Csaba, aki a főpolgármester tanácsadója, és akinek az ügyvédi irodájában nemrég az adóhatóság tartott házkutatást Karácsony 99 Mozgalmának finanszírozása ügyében. Tordai ugyanis korábban – már a Gyurcsány Ferenc kormányzása idején végzett államtitkári tevékenység után – az Átlátszó alapítójaként is ismertté vált, sőt, a portál mögötti vállalkozásban 2011 és 2017 között felügyelőbizottsági tag, 2014 és 2019 között pedig társtulajdonos volt.

2022-ben az is kiderült, hogy a Telex hozzávetőleg 300 millió forintot kap az Egyesült Államok költségvetéséből. Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete már szenátusi bizottsági meghallgatásán is ígéretet tett arra, hogy a „független médiát" támogatni fogják. Erre bizonyíték a Telex „képzési programjának" támogatása, közel 300 millió forintnyi dollárral az amerikai adófizetők pénzéből.

A Direkt36-ot már 2015 óta a Nyílt Társadalom Alapítvány támogatja

A Direkt36 nevű partneroldaluk hosszú évek óta Soros-pénzekből él. Már 2015 márciusában kikerült az OSF, azaz Soros Nyílt Társadalom Alapítványok logója a Direkt36 oldalára, a „támogatás" felirattal. Ráadásul a Direkt36 bemutatkozásából kiderül, hogy írásaikért a partneroldalak (korábban a 444, jelenleg a Telex) is fizetnek nekik, azaz közvetett módon így is külföldi pénzek gurulhatnak hozzájuk.

2017-es beszámolójuk szerint publikációs partnerük volt a külföldi tulajdonú RTL Klub, a német Krautreporter, illetve a Forbes Magazin is. Egy angol nyelvű oldal alapján – amelynek a főszerkesztő nyilatkozott – egyes médiumok az általuk folytatott kutatásokért fizetnek a Direkt36-nak.

A 2018-as országgyűlési választások előtt is nagy erőforrásokat vetett be Magyarországon a Soros-hálózat a kormányváltás érdekében. Visszakereshető, milyen pénzösszegekkel támogatta a magyar kormányt támadó orgánumokat a milliárdos.

A Direkt36 kétszer is kapott pénzt az OSF-től, összesen 95 ezer dollárt, tehát több tíz millió forintot. Az OSF honlapja szerint ebből jutott a Direkt36 középtávú fenntarthatóságának biztosítására a támogató bázis megerősítése révén.

Nádori Péter, a Direkt36 tanácsadó testületének tagja már a kilencvenes évek első felében – az akkoriban az amerikai milliárdos alapítványa által támogatott – a Magyar Narancs megbízott főszerkesztője és szerkesztője volt. Szerepe most azért is érdekes, mert a Media1 nevű oldal arról számolt be, hogy ő indította el a szuverenitásvédelmi törvény kapcsán a tiltakozást.

A Partizán is kapott a Soros-pénzből

Mint kiderült, az egyeztetés a Partizán irodájában volt. Gulyás Márton csatornája esetében is egy dollármédiumról van szó, ugyanis maga a Partizán alapítója vallott arról, hogy kaptak olyan pénzeket is, amelyek Soroshoz köthetők.

Tehát végső soron ott van a sor végén Soros György is, ezt kár eltagadni

– fogalmazott idén márciusban egy műsorukban. A YouTube-csatorna a választási országjáró útjához szükséges 98 ezer dollárt az elmúlt hetekben, a baloldal külföldi finanszírozását feltáró magyar titkosszolgálati jelentésben is felbukkanó National Endowment for Democracytól (NED) kapta. A NED-et nyílt források nemes egyszerűséggel csak úgy említik, mint a CIA hivatalossá tett megjelenését külföldön. A szervezetről érdemes tudni, hogy éves előirányzatot kap az Egyesült Államok költségvetéséből.

Nem a NED-től kapott összeg volt a Partizán egyetlen külföldi finanszírozása, ugyanis a German Marshall Fund (GMF) is pénzelte a csatornát.

A GMF meghívásos pályázatán 15 ezer dolláros, továbbá a The Foundation for Democracy and Pluralism meghívásos pályázatán kétszázezer eurós díjazásban részesültek. Amíg a Közös Ország Alapítvány pénzelte Gulyás Márton korábbi csatornáját, addig oda érkeztek a külföldi pénzek.

A tíz tiltakozó médium, valamint a kezdeményezésüket összefogó személyek egytől egyig részesültek a külföldi pénzekből - összegezte a Magyar Nemzet.