Középkori királynői ékszert találhattak a visegrádi királyi palotában

Anjou Károly Róbert király (a képen középen ülve) és felesége Piaszt Erzsébet királyné viaszszobra a visegrádi fellegvár panoptikumában

Akár Piaszt Erzsébet királyné ruháját is ékesíthette az a 700 éves aranyozott ezüstékszer, amit az egykori visegrádi királyi palota régészeti feltárásánál találtak a szakemberek - tájékoztatta a Várkapitányság Kommunikációs Irodája szerdán az MTI-t.

Akár Károly Róbert felesége Piaszt Erzsébet királyné is viselhette az ékszert

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program előkészítő régészeti kutatásai során az első visegrádi királyi palota legépebben fennmaradt épülete és egy különleges Anjou-kori ékszer került elő - írták a közleményében, amely szerint a királyi palota egykori Szent Györgynek szentelt palotakápolnája közelében, a Várhegy lábánál állt a most feltárt nagyméretű Anjou-kori udvarház. Egy 13. század végi, városi faház helyén, I. Károly (Róbert) korában, egy emeletes, feltehetően toronyszerű formát mutató kőépület épült fel.

Anjou Károly Róbert király (a képen középen ülve) és felesége Piaszt Erzsébet királyné viaszszobra a visegrádi fellegvár panoptikumában Forrás: Elter Tamás - Origo

Mellette, a korabeli udvarszinten egy aranyozott, ezüstből öntött ruhakapocs párt találtak a szakemberek fémkeresős eljárással. A finoman megmunkált, áttört díszű, mindössze 3,5 centiméter széles kapocspár valaha egy előkelő hölgy ruháját díszíthette. Ilyen kicsiny és díszes kapcsokat ugyanis a női ruhák nyakkivágásának összefogására használtak a középkorban.

A visegrádi királyi palota épületegyüttese Forrás: Elter Tamás - Origo

Divatjuk a 16. századig fennmaradt, ám a most előkerült visegrádi darab a korai, 14. század első feléből való példányok közé tartozik. Keltezését nemcsak a rajta látható minuszkulás (négyvonalas) betűforma és jellegzetes hatkaréjos rozetta alakja, de lelőhelyének rétegviszonyai is bizonyítják. Még az sem zárható ki,

hogy tulajdonosa egykor maga Piaszt Erzsébet királyné,

I. Károly (Róbert) hitvese lehetett, ugyanis a feltárt épület feltehetően az ő házának épült – írták.

Eredeti pompájában épül újjá a palotaegyüttes és a fellegvár

A közlemény szerint az 1340-es évek közepén az özvegy anyakirályné önálló visegrádi kúriáját több forrás is megemlíti. Károly halála után az épületet jelentősen kibővítették és emeletes házzá alakították. Később, a 14. század második felében a ma is álló királyi palota felépítésével az özvegy anyakirályné alighanem új lakosztályt kapott a palotában, ezért a régi királynéi házat megint átalakították. Bontására csak a 14. század végén, Mária királyné korában került sor.

Az első királyi lakótorony rekonstrukciója Forrás: Elter Tamás - Origo

Később a közelben Zsigmond király megépítette a ferencesek kolostorát, de a régi királynéi kúria területe beépítetlen maradt,

így ma már ez az egyetlen bemutatható épülete a korai Anjou-kori visegrádi királyi rezidenciának.

A régészeti feltárást a Várkapitányság megbízásából, a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének munkatársai végezték el.

Részlet a királyi palota udvarából Forrás: Elter Tamás - Origo

A Visegrád Reneszánsza fejlesztési program részeként a Várkapitányság munkatársai korhű formában építik újjá Visegrád történelmi épületeit. A rekonstrukció leglátványosabb eleme a fellegvár és a királyi palota megújítása lesz - áll a közleményben.