Világszínvonalú a magyar állatorvosi képzés

Felsőoktatási felvételi és továbbtanulás 2024 - állatorvosi képzés

Világszínvonalú a magyar állatorvosi képzés. Felsőoktatási felvételi és továbbtanulási tájékoztató sorozat indul, amelyben bemutatjuk, mik voltak a korábbi évek legnépszerűbb szakjai. Az egyes egyetemek hány hallgatót vehetnek fel és milyen határidőket kell betartani.

Az Állatorvostudományi Egyetem Európa egyik legrégebbi állatorvosképző intézménye. A képzés célja, hogy olyan állatorvosokat képezzenek, akik az állatorvosi hivatás bármely területén megállják a helyüket.

A hazai állatorvosképzés egyedülálló módon a magyar mellett angol és német nyelven is folyik, a világ közel 50 országából érkeznek diákok,

akik komoly és felelősségteljes missziót töltenek be: az itt elsajátított tudásuk alapján fogják megítélni az intézményben folyó oktatás színvonalát. Hazatérve munkájukkal nagyköveteik lesznek a nagyvilágban.

Előzmények a megalakulásig

Magyarország területe a földrajzi adottságoknak köszönhetően kifejezetten alkalmas az állattenyésztésre, ezért mindig is nagy mennyiségben tenyésztettek élő állatokat, illetve állítottak elő exportálásra is állati termékeket hazánkban. A késő középkortól kezdve hatalmas marhacsordákat és egyéb élőállatokat hajtottak a bécsi, nürnbergi, müncheni és az észak-itáliai tartományokba, ahol nagy kereslet volt a magyar állatokra, elsősorban lóra és szarvasmarhára. A piacokra tartó több hetes vándorlás egyaránt fárasztó volt az állatoknak és az őket kísérő csordásoknak, akik tudták, hogy útjuk során hol találnak legelőket friss fűvel és vízzel az állatok számára. A csordások egyúttal gyakorlott harcosok is voltak, mert meg kellett védeniük állataikat (illetve a visszaúton a pénzüket) az útonállóktól. Ez a kereskedelmi forma a XVI. századig virágzott, amikor a terjeszkedő török birodalom 150 évre csatatérré változtatta a Magyar Királyság területét.

Miután a törököket elűzték, az ország romokban hevert.

A XVII. század végén Magyarország a Habsburg Monarchia részévé vált, a régi útvonalakon pedig újra elindulhatott a kereskedelem. Ebben az időszakban azonban az állatokra és harcias pásztoraikra a birodalmi hadseregnek is szüksége volt: húsra a csapatok ellátásához, valamint lovakra és lovasokra, amelyek a később huszárokként elhíresült magyar könnyűlovasság gerincét alkották. Ennek érdekében a multinacionális birodalom felvilágosult uralkodói felismerték, hogy Magyarországon kell kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát, ahonnét a hús, a gabona, a jó lovak és lovasok származnak. Ennek eredményeképpen országszerte fejlesztették az oktatást. Új egyetemeket alapítottak, és 1782-ben II. József császár elhatározta egy állatorvosi iskola létrehozását Pesten.

Felsőoktatási felvételi 2024

A felvételizőknek február 15-ig kell dönteniük arról, hogy melyik felsőoktatási intézményben, milyen szakon szeretnének továbbtanulni. A decemberben megjelent online felvételi tájékoztató január végéig frissülhet, így a képzési kínálat több szakkal egészülhet ki. A jelentkezéshez és a pontszámításhoz szükséges dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe kell feltölteni, a jelentkezési határidőt követően a hiánypótlásra, a jelentkezési helyek sorrendjének egyszeri módosítására vagy a jelentkezés visszavonására július 10-ig lesz lehetőség. Minden felvételizőnek rendelkeznie kell ügyfélkapus hozzáféréssel, ugyanis ezen keresztül lehet jelentkezni és hitelesíteni a jelentkezést. Az eljárás során összesen hat szakot lehet megjelölni, ebből hármat ingyenesen. Ugyanazon szak állami és önköltséges formájának megjelölése egy jelentkezésnek számít. A ponthatárokat várhatóan július 24-én hozzák majd nyilvánosságra. A feltöltendő dokumentumokról, valamint a határidőkről ide kattintva lehet bővebben tájékozódni.

Folyamatosan fejlődött a képzés

Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után. Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók. Tolnay Sándornak és utódainak köszönhetően az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben "Királyi Állatorvosi Intézet" néven különvált az Orvosi Kartól.

A neve hamarosan "Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára", majd 1899-ben "Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára" változott.

A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult Budapesten egy új Műszaki és Gazdasági Egyetem, amelybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, ezt követően elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket, egyetemmé változott. Intézményünk a 2000. január 1-től 2016. június 30-ig a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karaként működött.

A különböző nevek és szervezeti formák ellenére az intézmény mindvégig töretlenül folytatta azt a küldetését, hogy olyan állatorvosokat képezzen, akik a szakma valamennyi területén megállják helyüket.

Az első száz év feladata a honi állatorvosi oktatás megalapozása volt a nemzetközi tapasztalatokra alapozva, kidolgozva a teljes magyar nyelvű tananyagot. A második száz évben a világ állatorvoslására is jelentős hatást gyakorló oktatói voltak intézményünknek. Az első átfogó állatorvosi tankönyvet az intézmény professzorai, Marek és Hutyra készítették, mely a XX. század első felében az egész világon az állatorvosi tanulmányok alapköve lett. Számtalan frissített kiadását a világ összes elterjedt nyelvére lefordították, elismerve a magyar oktatók munkásságát, függetlenül az intézmény aktuális nevétől és jogállásától. Marek, Aujeszky és Bartha kutatásai az egész világ állatorvoslását vitték előre. A folyamatosság másik jellemzője a történelmi campus. Az iskola 1871 és 1881 között költözött a jelenlegi helyére. Az akkor felhúzott épületek még ma is az állatorvoslást szolgálják. A történelmi épületekhez az 1970-es években épült egy modern épületrész.

A képzés napjainkban

Az 1990-es évek politikai és gazdasági változásai hatással voltak az állatorvoslás oktatására is. A privatizáció eredményeképp Magyarországon ma a kis magángazdaságok és a nagygazdaságok egyaránt előfordulnak. Az állatorvosoknak ma megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük a nagygazdaságok és a kistermelők igényeinek kielégítéséhez is. A városokban rohamosan nő a kisállatok (kutyák, macskák) száma, emellett speciális állatgyógyászati feladatok is előfordulhatnak (pl. sportlovak vagy egzotikus állatok).

Egyre fontosabbá válik az az élelmiszer-biztonság, élelmiszerek minőségellenőrzése, amely feladat szintén az állatorvosokra hárul.

Mindezen feladatok ellátása érdekében a tananyag, és ennek megfelelően a campus szerkezete átalakításra került. 1989 óta az évi mintegy 100 magyar állatorvostan-hallgató mellett külföldi hallgatókat is oktatunk. A teljes kurzus rendelkezésre áll angol nyelvű hallgatóinknak, illetve egy kétéves alapkurzus németül is szerepel kínálatunkban, amelynek elvégzése után a hallgatók csatlakozhatnak az angol nyelvű oktatáshoz. Jelenleg több mint 650 külföldi diák hallgatja előadásainkat a világ számos országából. Felismerve az élő környezet védelmének fontosságát, bevezettük az alkalmazott zoológus szakot, amely a felsőoktatás átalakítása után biológia BSc és MSc szakként folytatódik. Hogy nemzetközi viszonylatban reálisan értékeljenek bennünket, szükséges volt az Állatorvosképző Intézmények Európai Egyesülete (E.A.E.V.E.) akkreditációja, mely 1995-ben pozitív eredménnyel zárult.

A jelentés megállapítja:

"... A budapesti Állatorvostudományi Egyetem büszkén foglalhatja el helyét az európai partnerintézmények között. Az ott végzettek megállják helyüket mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségben, összehasonlítva őket külföldi kollégáikkal."

A kart 2014-ben ismételten sikerrel akkreditálta az EAEVE.

A budapesti Állatorvostudományi Egyetem a gazdag örökség és a folyamatos jobbító célú erőfeszítések révén háromnyelvű, nemzetközileg elismert intézménnyé vált.

Új célkitűzésünk válaszol a növekvő társadalmi igényre, amely szerint az állatorvosnak nemcsak a gyógyításban és az egészség megőrzésében, hanem élő természeti környezetünk megőrzésében is hozzáértően és tevékenyen részt kell venniük.