Mindentudó teherautó - Csepel D344

Alig akad olyan magyar falu, amelyben ne lenne - udvar végén, hajdani téesz-majorban - néhány 344-es Csepel teherautó. A legtöbb ilyen kocsi bontóban végezte, a megmaradt honvédségi készlet végét mostanában szeletelik. Egy szépen felújított túlélőt Ocskay Zoltán próbált ki, a modell történetét Ács Tibor írta meg.

A hadiipari megrendelések miatt a Csepel Autógyárban jelentős beruházások is voltak, amelyek hatására a technológiai színvonal emelkedett. A technológiai fejlesztések hatásaként teret nyert a komplex gyártási rendszerek megteremtésének elve is, valamint létrejött a gyártást koordináló gyártásfejlesztési apparátus is.

A hadimegrendelések pontosabb megmunkálást igényeltek, ami a minőség javulását is eredményezte. Ebből természetesen nemcsak a katonai járművek vevői profitáltak. A minőségjavulásban nagy szerepe volt a szigorú Katonai Műszaki Átvételnek (KÜM) is - a fontos alkatrészeket ugyanis csak a KÜM-átvétel után lehetett beépíteni.

Nem túlzás tehát állítani, hogy a katonai megrendeléseknek sokat köszönhetett az autógyár, amelynek dolgozói igyekeztek is meghálálni a bizalmat, és olyan járműveket adni a hadseregnek, amelyek tökéletesen megfeleltek az igényeiknek.

A 344-es utóélete is figyelemre méltó. 1962-ben saját terveinek felhasználásával megkezdődött a D442-es gépkocsi fejlesztése, amely alapjául szolgált a később megjelent felderítő úszó gépkocsinak. Utóbbit a hadseregben egyszerűen csak FUG-nak hívták. S a D344-esre vezethető vissza a PSZH, vagyis a páncélozott szállító harci jármű gyártása is.

A 344-es Csepelek iránt érdeklődőknek jó hír, hogy előkészületben van egy, a modellről szóló kiadvány, amely füzet alakban hamarosan megjelenik. Megvásárlásának lehetőségéről tájékoztatjuk olvasóinkat.

Arcél - Németh László (55)

A szerszámkészítő szakképzettségű kereskedőt a Hungexpón lapunk kiadója, az Oldtimerpress által 2002-ben rendezett veteránautó- és veteránmotor-kiállítás indította el a lejtőn. Annyira megtetszettek neki az öreg járművek, hogy vett egy Dongót, aztán gyorsan egy Pannival gyarapította a létszámot, ezt a kettőt már fel is újította.

Következett egy Berva, majd két Pannónia. Mivel gyakran járt az Ikarus gyárba, ahogy ő mondja, "kolbászt árulni", egy ott látott roncs Ikaruson felbuzdulva elkezdett keresni egy felújítható 31-est. Három ilyen modellt szedett össze, azokból hozta ki a Veteránban már bemutatott (2002/8), pirosra fényezett modellt.

Amikor elkészült a busz, úgy gondolta, valami kisebb járművel kellene foglalkoznia, így került a házhoz az M21-es Volga. "Pihenésképpen" kezdett bele a Csepel 344-esbe is, és a teherautó beelőzött, egy év sem kellett az eredményes műszaki vizsgáig. Közben továbbadta a vírust, most már a vejének, Zsiga Zsoltnak is van egy GAZ 69-ese.