Kapuzárás utáni pánik - a Renault Twingo emlékére

Magyarországon április végéig lehetett rendelni új Renault Twingót, amelynek gyártása hamarosan végleg leáll. Ezzel egy manapság már elképzelhetetlenül hosszú pályafutás ért véget az autóipar történetében, ugyanis a kis békaszemű autót 15 évvel ezelőtt mutatták be.

Aki még nem ült Twingoban, az tegye meg, és kéreckedjen be egybe, a tágabb rokonság vagy baráti kör tagjai között jó eséllyel fellelhető lesz egy darab. A hihetetlenül nagy ajtó miatt úgy feltárulkozik az autó belseje, mint egy tonhalas konzerv, így hátra is meglehetősen könnyedén be lehet huppanni. A második üléssor két székében akár hosszabb távon is el lehet vegetálni, ugyanis a fejtér még egy 190 centis langalétának is elég, a lábtér méretét meg tág határok között lehet állítgatni a poggyásztér kárára. Amennyiben a csomagoké a főszerep, a két kis ülést össze-vissza tudjuk hajtogatni, így még egy méretes hűtőszekrényt is be tudunk magunk mögé gyömöszölni. Szintén a beltér praktikumát növeli, hogy a négy ülés összehajtogatásával egy kényelmes franciaágy alakítható kis Twingoban, ami meglehetősen nagy ziccer lehet a forró nyári estéken.

A tesztelésre kapott utolsó szériás Twingo a létező összes extárval ki lett tömve, így a vidám kárpitok helyett vajszínű bőr borította az üléseket. Az autó önirónikus karakteréhez nem igazán passzolt az elegáns bőr, ami különösen az ajtókon hatott furcsán a fényezett lemezek garmadája között. A kapcsolókból és a kezelőszervekből csak a legszükségesebbek kaptak helyet a Twingoban, a vicces formáknak és megoldásoknak köszönhetően azonban mégsem a "spóroljunk mindenen" érzés uralkodik a beltérben. A kopogós műanyagokra nem is figyel az ember, mert elvonja a tekintetet a műszerfal közepén trónoló piros ping-pong labda, ami civilben az elakadás jelzésére szolgál.