Felőle még az Árpád-hidat is lezárhatják - Honda SW-T 400 teszt

Egy nagyrobogó nyergébe pattanva az ember már néhány perc múlva is hajlamos másképpen látni a világot, ahogy elterpeszkedik a fotelszerű ülésben, miközben mint kés a vajon, úgy vágja át magát a dugóktól megrekedt városon. A Honda nem túl fantáziadús, SW-T 400 nevű maxirobogója közel tökéletes válasz arra, hogy mire kell átnyergelni, ha nem akarunk a többi konzervdoboz között ácsorogni.

A kanapészerű és méretű ülésen elöl-hátul fejedelmi a helykínálat, nem túl puha, nem túl széles, és remekül tartja az ember derekát az üléseket elválasztó kis támla. Utasaimtól csak egy kritika érkezett, miszerint a hátsó kapaszkodó formája nem túl tenyérbarát, konkrétan rossz fogása van. A legtöbb hasonló méretű nagyrobogón elöl már dupla tárcsafék van, a Honda azonban beérte eggyel is, ami nem azért van, mert spóroltak, hanem mert egy is bőven elég. Ehhez persze tudni kell, hogy a tesztmotoron blokkolásgátló és dual fékrendszer volt, így bátran lehetett markolászni a fékkarokat a minél hatékonyabb lassulás érdekében.

A futómű hangolásánál egyértelműen a lehető legnagyobb kényelem elérése volt a cél, ami a hosszú tengelytávval és nagy tömeggel együtt azt jelentette, hogy az úthibák többségén valósággal átsiklott az SW-T 400. Kedvenc budapesti referenciapontom a Kerepesi út és a Hungária körút kereszteződése. Itt mindent meg lehet tudni a futóműről, ha a Kerepesin egy zöldhullámmal átszáguldunk a Hungária körút felgyűrt aszfaltján és kikopott és felpúposodott villamossínjein

Eddig csak a Yamaha Ténéré nyergében éreztem magam biztonságban a futóműgyilkos kereszteződésben, ami nem csoda, hiszen azt a motort kősivatagok átszelésére tervezték, ami viszont nagy fegyvertény, az az, hogy a Honda robogója sem jött zavarba az alattomos úthibákon és síneken. Mire észbe kaptam, már rég túlvoltam a huplikon, semmi hintázás, dobálás. Köszönjük meg a japán mérnököknek, hogy a futómű hangolásánál gondoltak az olyan országokra is, amely csak nyomokban tartalmaz jó minőségű aszfaltozott utat! A fogyasztás nálam átlagosan négy liter környékén alakult, ami a 16 literes tank fényében közel 400 kilométeres hatótávolságot jelent, ám ha csak városban szaladgálunk a Hondával, pláne utassal, akkor inkább ötliteres átlagra készüljünk, legfeljebb kellemesen csalódunk majd a tankolásnál.

Hiába 250 kiló, játszi könnyedséggel irányítható

Őszintén szólva kellemetlen érzés volt visszaadni egy hét után a Hondát, nagyon hozzá lehet szokni egy kényelmes és gyorsan száguldó kanapéhoz, a nagyrobogóknak ugyanakkor más előnyeik is vannak. Ezek közül az egyik legjobb, hogy ettől a típusú kétkerekűtől valamiért nem félnek a gyengébbik nem képviselői, így olyanokat is fel lehet csábítani a fotelszerű hátsó ülésre, akik amúgy félnek a motorozástól. A párkapcsolatokat is erősítő Honda SW-T 400 ára jelenleg 1,77 millió forint (az ABS felára 150 ezer Ft), amit egy hajszállal a kategória egyik legnépszerűbb darabjának, a Suzuki Burgman 400-asnak az 1,8 milliós árcédulája alá lőttek be. Nyilván nem véletlenül és szépen egymásnak feszül a két robogó, de ennek mi csak örüljünk.

Műszaki adatok
Motor, erőátvitel, fékek. Motor: vízhűtésű, kéthengeres négyütemű soros. Hengerűrtartalom: 399 cm3. Furat/löket: 64/62 mm. Hengerek/szelepek száma: 2/8. Teljesítmény: 39 LE/8000. Nyomaték: 37,8 Nm/6500. Fékrendszer elöl/hátul: szimpla tárcsafék 276 mm-es átmérővel / szimpla tárcsa, 240 mm-es átmérővel. Váltó: fokozatmentes, ékszíjas.
Méretek, tömegek. Ülésmagasság: 740 mm. Tengelytáv: 1600 mm. Hasmagasság: 135 mm. Menetkész tömeg: 250 kg (blokkolásgátlóval). Üzemanyagtartály térfogata: 16 l. Gumik: elöl - 120/80-14 (58S), hátul - 150/70-13 (64S)