Az Audi a sírból hozta vissza a győzelmet Le Mans-ban

2014.06.15. 21:22

Hosszú idő után nem favoritként indult az Audi a 24 órás versenyen, de az egyenletes tempó és a tűrhető megbízhatóság végül meghozta a 13. győzelmet a márkának. Az esővel és balesetekkel tarkított versenyben mindhárom gyári csapatnak reális esélye volt a győzelemre, az utolsó órákban is többször cserélődött az élen a sorrend.

A két állva maradt Audi R18 e-tron Quattro az első két helyen fejezte be az idei Le Mans-i 24 órás versenyt, amelyen 1989 óta nem volt annyi helyszíni néző (263 ezer) mint idén. Ez a győzelem korántsem volt olyan sima a márka számára, mint a tavalyi, mind a hét esélyes gyári autónak meg kellett küzdenie a műszaki problémákkal, és mind a három márka volt vezető pozícióban, a Toyota például 14 órán keresztül. Végül a #2-es rajtszámú Audit vezető Benoit Treluyer, Marcel Fässler és André Lotterer összetételű trió 2011 és 2012 után harmadszor is megnyerte a világ legnagyobb presztízsű, 82. alkalommal megrendezett megbízhatósági autóversenyét.

Marcel Fässler, Benoit Treluyer és André Lotterer az elmúlt négy évben már a harmadik Le Mans-i győzelmét aratta - a galériához kattintson!Forrás: AFP/Guillaume Souvant

A szombaton 15 órakor indított futam első felében a pole pozícióból rajtolt #7-es rajtszámú Toyota TS040 Hybrid vezetett, egy percnél soha nem csökkent kisebbre az előnye az őt második helyen üldöző 2-es Audi előtt. Már több mint fél napja álltak az élen, amikor Kazuki Nakajima alatt megállt az 1000 lóerős kék-fehér versenyautó az Arnage kanyarban egy villamossági probléma miatt. A másik, #8-as Toyota már a 2. órában nagyon hátraesett, ugyanis a rövid felhőszakadást követően, a nedves pályán Nicholas Lapierre elvesztette az uralmát a versenyautó fölött, és egy GT Pro kategóriás Ferrariba, valamint a Marco Bonanomi #3-as rajtszámú Audijába is belement. Ebben a balesetben a német autó annyira megsérült, hogy fel kellett adna a küzdelmet, s bár a hibás Toyota be tudott vánszorgott a bokszba, a szerelése nagyon elhúzódott, és sokszoros körhátrányba került. „A zápor döntötte el a versenyt. A Mulsanne-egyenesben, a slick gumikon elvesztettem az irányítást az autóm fölött, és a jobb oldali korlátnak ütköztem. Nem is számítottunk rá, hogy onnan visszajutunk a bokszba" – nyilatkozta a csalódott Lapierre.

A szombat délutáni esőben esett a 3-as Audi és sérült meg a 8-as Toyota - katt a galériához!Forrás: Farkas Péter (Origo)

Még vasárnap délelőtt is többször cserélődött a sorrend az élen, mert a vezetést megöröklő Audi csapatot szintén műszaki hibák hátráltatták. Mindkét autójukban elromlott a turbófeltöltő, ami igazán váratlanul érte a csapatot, mivel ezzel az alkatrésszel még soha nem volt gondjuk. A szerelők önfeláldozó munkájának – egy ennyire forró alkatrészt égési sérülések nélkül szinte lehetetlen kicserélni ilyen rövid idő alatt –, köszönhetően azonban a két R18-as folytatni tudta a versenyt. Amikor még csak a #2-es Audit sújtotta a turbóprobléma, átmenetileg a #1-es Audi állt az élre Tom Kristensennel a volánnál, de a dán legenda nem tudta megszerezni a 10. Le Mans-győzelmét, mivel nem sokkal a vezetés megszerzése után az autójában ugyanaz a hiba jelentkezett, mint a másik R18-asban. „Mindenki másokhoz hasonlóan nekünk is akadtak gondjaink. Elromlott egy injektor, defektet is kaptunk. Bár ezzel az eredmény is megváltozott, muszáj volt kiállnunk a garázsba, hogy kicseréljék a turbót. Együtt alkotunk egy csapatot, ennyi az egész" – nyilatkozta a verseny után a „Mr. Le Mans". „Ezzel a turbóval korábban már nyertünk, és nem voltak vele gondjaink, ezért a ma történtek meglepetésként értek minket. Amit az első esetben láttunk, az eddig soha nem fordult elő. Aztán a másik autón is ugyanazokat a jeleket tapasztaltuk, ezért abban is ki kellett cserélnünk a turbót" – tette hozzá Dr. Wolfgang Ullrich csapatfőnök.

Vasárnap délelőtt sokáig az újjáépített 1-es Audi állt az élen - katt a galériához!Forrás: Farkas Péter (Origo)

Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a későbbi győztes #2-es rajtszámú Audi már azelőtt megszerezte a vezetést a Mark Webber-féle Porsche 919 Hybridtől, hogy turbócserére kényszerültek. Egyébként a #20-as rajtszámú Porsche-alakulat hatalmas meglepetést okozott azzal, hogy három órával a befejezés előtt az élre állt az Audik gondjainak köszönhetően, végül mégsem tudtak élni a lehetőséggel. Két és fél órával a leintés előtt a már a 2. helyre visszacsúszott Mark Webber autója lelassult a Mulsanneegyenesben, mert a V4-es, benzines turbómotor felmondta benne a szolgálatot. Az ausztrál versenyző kénytelen volt elektromos hajtással visszavánszorogni  a bokszba, de a csapata nem tudta megjavítani az autóját. Szerencsétlen időszak volt ez a Le Mans-ba 16 év után visszatérő Porsche számára, mert a másik, a #14-es rajtszámú autójukban 20 perccel később a váltó romlott el. Ugyan a szerelők hosszadalmas munka után meg tudták javítani a kocsit, amely saját erejéből át is gördült a célvonalon, de a rendezők végül nem rangsorolták, mert az utolsó körbe beleszámították a szerelés idejét is, az pedig így jóval hosszabb lett az engedélyezett 6 percnél.

A verseny elején balesetet okozó Toyota a Porschék műszaki hibáinak köszönhetően befutott a 3. helyen, bár 5 körös hátrányban. Ez szerény vigasz a japán márkának azután, hogy a másik autója 14 órán keresztül uralta a pályát. A 4. helyen, 19 kör hátrányban az a Toyota motorral hajtott, P1-L kategóriájú, privát Rebellion futott be, amelyet Nicholas Prost, Nick Heidfeld és Mathias Beche vezetett.

A harmadik győzelmét szerző audis trió már-már esélytelenként kezdte a versenyt, így a befutóban annál jobban örültek a diadalnak. „Igyekeztünk nyomást gyakorolni az élen álló Toyotára, de borzasztóan gyorsak voltak. Aztán elromlott a turbónk, és öt kört veszítve lehetetlen visszakapaszkodni. Ezúttal azonban mindenki problémákkal küszködött. Végig teljes gázzal kellett hajtanunk, elkerülve a büntetéseket, ami ilyen tempó mellett nem könnyű" – nyilatkozta Marcel Fässler. Lotterer jóvoltából végül a leggyorsabb kört is ők futották meg.

A P2 és a GT is kiélezett volt

A P2-es prototípusok között ugyanolyan hosszan tartó és ádáz küzdelem alakult ki, mint az elitkategóriában. A hibrid rendszerrel nem rendelkező autók között sokáig az Oak Racing #35-ös Ligier-Nissanja állt az élen, és a Nissan Academyn keresztül feljutott Jann Mardenborough teljesítménye az egész mezőnyben kiemelkedő volt, ők azonban végül gyújtásproblémák miatt visszacsúsztak az 5. helyre. A kategóriagyőzelem így a JOTA Sport #38-as Zytek-Nissanjáé lett, amelyben Simon Dolanhez és Harry Tincknellhez Oliver Turvey csatlakozott, miután az eredetileg melléjük beosztott Marc Genét az Audi áthívta a balesetet szenvedő Duval helyére. „Ez az utolsó néhány nap hihetetlenül alakult" – lelkendezett Turvey, aki civilben nem mellesleg a McLaren F1-es tesztpilótája. „Az a csapat, ahol eredetileg indultam volna, nem tudott eljönni, és szörnyen lehangolt voltam, hogy nem állhatok rajthoz ezen a fantasztikus versenyen."

A Mardenborough-féle Ligier keltette a legnagyobb feltűnést a P2-ben - katt a galériához!Forrás: Farkas Péter (Origo)

A GTE-Pro osztályban az #51-es Bruni/Vilander/Fisichella trió diadalmaskodott az AF Corse Ferrari 458-asával, de nem könnyen. Órákon át, az éjszaka j részében is kemény stratégiai és kerék-kerék elleni harcot kellett folytatniuk Jan Magnussen, Antonio Garcia és Jordan Taylor #73-as Corvette C7.R-ével – a mezőny leghangosabb autójával –, valamint Bruno Senna, Darren Turner és Stefan Mücke #97-es Aston Martin Vantage GTE-jével szemben. Az utóbbi végül nem jutott el a célig.

Az 56-os garázs lakója, a #0-s rajtszámú, egy 3-hengeres benzinmotorral és egy háromszáz lóerős elektromotorral felszerelt Nissan Zeod a szombat reggeli bemelegítésen megtette ugyan a Le Mans-i 24 órás történetének első teljesen elektromos körét, mégpedig 4:22 alatt (eredetileg GTE-s tempót akartak menni vele), ám a versenyen mindössze 5 kört bírt ki, mielőtt egy végzetes műszaki hiba a pálya szélére kényszerítette.

A Le Mans-i legenda rengeteg embert vonz: az idén több mint 260 ezren voltak a pálya körül. Itt épp Gérard Depardieu látogatja meg a rajtrácsot - katt a galériához!Forrás: Farkas Péter (Origo)