Gumicsizmában az operabálba - Toyota Hilux 2.8 D-4D Invincible teszt

Az aktuális Hilux második ráncfelvarrásával már gondoltak azokra, akiknek a baráti összejövetelekkor a nappali bőrfoteljébe süppedve, két korty bor között kell kimondaniuk, hány lóerős az autójuk. Itt százassal nem kezdődhet semmi, úgyhogy a japán pickup 204 lóerővel és automataváltósként 500 Nm nyomatékkal folytatja küzdelmét a piacvezető helyért. Persze továbbra is vonzó a teherbírása, de akik megrészegülnének az akár 3,2 millió forintos áfaspórolás hallatán, készüljenek fel arra, hogy azért nem a mai szabadidők kényelmét és dinamizmusát fogják megkapni.

Már nyolcadik generációjánál jár az agyonüthetetlenségéről ismert Toyota pickup, de 2015-ös bemutatása óta nagyot fordult a világ. Az eddigi (alapmotorként továbbra is a kínálatban maradó) 2,4-es dízel 150 lóerejét személyautóból átülve, közúton sokan lomhának érezték, holott az eredeti, terepen dagonyázó, árut vagy terményt szállító funkciónak megfelelt amúgy a 343 Nm-es nyomaték. Ehhez hozzájön, hogy egy jelentős, urbánus vásárló réteget is vesztett a márka azzal, hogy a piac többi résztvevőjéhez képest nem volt pezsgős-kaviáros, minden létező jóval felszerelt kivitel, amire a szalonokban hunyorítva ráfoghatják, hogy ez már-már egy full-size szabadidőautó.

Agresszív orr és díszkivilágítású beltér

Persze ahogy az Instagramra készült képtől sem valaki modell vagy profi fotós, úgy ez sem lesz SUV attól, mert raktak bele bőr ülőgarnitúrát és érintőképernyőt, de tény, hogy újra lépett egyet a személyautósabb beltér felé a Hilux csúcskivitele, amelyet szerényen csak Invincible, azaz Legyőzhetetlen névre kereszteltek. Ez a változat egyedi lökhárítókat és LED-fényszórókat hord, felszereltsége nevét hatalmas betűkkel belepréselik a platóajtóba, 18 colos alufelniken gördül, jókora hűtőrácsa köré pedig fekete műanyag keretet is kap, ami gallytörő rácsra hivatott emlékeztetni.

A műszerfal kidolgozottsága szép, az ajtók testes puffanással záródnak, a sajnos nem túl kényelmes üléseken pedig olyan vastag a bőr, hogy hidegebb napokon két perc is kellett, hogy átlangyosítsák a fűtőszálak. Mégis, van egy olyan hatása az egésznek, mint amikor a paraszt bácsira öltönyt adnak, de közben a gumicsizma is fent marad a lábán.

Az új, 8 colos érintőkijelző határozott nyomkodást igényel, mintha csak a kérges munkáskezekre állították volna,

de fontosabb, hogy kábellel csatlakoztatva hibátlanul működik az Android Auto/Apple Car Play (a gyári navigáció is széria).

Teher nélkül hamar összerázza a társaságot

Még a műszerfalon és az ajtóborításon végigfutó LED-csíkot is kapunk, aminek nem várt előnye van: este kellemesen bevilágítja az autót leállítás után, könnyebb egy hosszú nap után összeszedni a motyónkat, mintha csak a plafonon égne a csillár. A szélső légrostélyok alá került egy-egy pohártartó, ezek apró rekeszként is funkcionálhatnak, a 12 voltos aljzatot rejtő könyöklővel és az ajtózsebekkel pedig a tárolók végére értünk. A rövid és kényelmetlen hátsó ülőlapok alá sem tudunk berakni semmit, pedig utóbbit már több gyártó is meglépte, egyetlen megoldásként a csomagtartó hiányára.

Akad más szolgáltatás is: a 800 wattos erősítővel operáló JBL hifi az Invincible felszereltséghez tartozó luxust hivatott megjeleníteni, viszont ordít róla, hogy utólag barkácsolták bele a kabinba - mintha azt mondták volna a Toyotánál, hogyha ez kell, berakjuk, de attól még ez egy teherautó, punktum. Ennek szellemében készüljünk fel a rugózási komfortra, mert

bár a Hilux a mostani a második ráncfelvarrására új lengéscsillapítókat kapott, valójában semmi köze a SUV-okhoz.

A létraváz és a laprugós merev hátsó híd kombinációja pattogást jelent minden apró útegyenetlenségen.

Ahhoz, hogy megszelídüljön, vagy mázsás terheket kell felhelyezni a platóra, vagy olyan terepen kell hajtani, ahol akár szügyig merül a dagonyában és el-elemelkedik egy-egy kereke. Amikor olyanok a kátyúk, hogy már gyalog is csak esnénk-kelnénk az úton, megérkeztünk a Hilux természetes élőhelyére, hirtelen puhává és megengedővé válik, mintha egy másik autóba ültünk volna át. Érződik rajta, hogy nem dísznek van rajta a 152 x 164 centis rakfelület, a vonóhorgára pedig nyugodtan felakaszthatunk egy kisebb hajót, lószállítót, trélert vagy bármit, ami 3,5 tonnán innen van.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!