Igazi antidepresszáns, de a bolygót nem fogja megmenteni - BMW X4 M Competition teszt

Kipróbáltuk a valaha volt leggyorsabb BMW szabadidő-autót, amelynek bűnös élvezetet adó motorja egyenesen az M3-asból származik. Egy vagyonba kerül és a fogyasztása is tetemes, de cserébe úgy érzi a vezetője, hogy a fizika törvényei nem vonatkoznak rá.

Mindössze két és fél éve mutatkozott be a BMX X3 M és a laposabb, kupé jellegű testvérmodellje, az X4 M, de máris átestek egy jelentős modellfrissítésen, amire a normál X3/X4 ráncfelvarrása, az időközben megérkezett új M3/M4 páros, és az erős konkurencia miatt volt szükség. Az Alfa Romeo Stelvio Quadrifoglio, a Porsche Macan Turbo, a Mercedes-AMG GLC 63 S és a Jaguar F-Pace SVR ellenfelének szánt X3/X4 M már eddig is versenyképesnek számított, leszámítva azt, hogy a háromliteres, sorhatos turbómotorjuk nem tudott olyan izgalmas akusztikai élményt nyújtani, mint a vetélytársak nyolchengeresei.

Viszont a BMW mérnökei az egy literrel kisebb hengerűrtartalomból is

ugyanúgy kihozták az 510 lóerőt, mint az Alfa és a Mercedes a saját, egy literrel nagyobb motorjaiból,

ráadásul a bajorok a kisebb lökettérfogat miatt 1, illetve 2,1 literrel kisebb WLTP átlagfogyasztást tudtak elérni. Ez pedig manapság majdnem olyan fontos, mint a csúcsteljesítmény, nem csak az EU-nak fizetendő, szén-dioxid kibocsátás alapú bírságok, hanem a vásárlók egyre környezettudatosabb attitűdje, és a meredeken emelkedő olajárak miatt is.

Hogy néz ki?

Könnyű megkülönböztetni a frissített X4 M-et a régitől, ugyanis a korábbiaknál nagyobb, középen összekötött veséket, valamint új lökhárítókat is kapott, amelyek elöl függőleges, hátul üllő alakú légbeömlőket és fekete betéteket viselnek. Ezen kívül áttervezték a lámpákat, elöl keskenyebb lett az alapáron adaptív (felárért lézeres távfényű) LED-fényszóró, hátul pedig sötét maszkolást kaptak a búrák, és a kétszer két kipufogóvég által közrefogott diffúzort is megnövelték. Nem lettek viszont nagyobbak az új, 21 colos felnik, de darabonként 2 kilót faragtak a tömegükből, ami a rugózatlan tömegek csökkenése miatt jó hatással van a vezethetőségre (a tesztautón 20 colos szett volt Pirelli téli gumikkal).

Belül közelebb hozták az X4 M-et az új M3-ashoz, az analóg műszerfalat digitális váltotta le, beköltözött a 7.0-s iDrive rendszer és az új BMW-kben megszokott középkonzoli panel a rengeteg gombbal. Ezek közül a Setup feliratú közvetlen elérést biztosít a motor, a kormányzás és a lengéscsillapítás beállításaihoz. A digitális műszerfalnak is van egy M-specifikus nézete, amelyet az M8-asból vett át a BMW. Előbbi akkor jó, ha tényleg gyorsan akarunk menni, mert két, egymás felé tartó csík révén a szemünk sarkából látjuk, mikor kell kapcsolni a következő fokozatot még a 7200-nál történő leszabályzás előtt. Ha ennyire sem akarunk lenézni, akkor pedig be lehet kapcsolni az alapáras HUD-ot, amelynek szintén van M-es grafikája fordulatszámmérővel.

Viszont azt is meg kell említenem, hogy

a kormánykerék vaskos karimáját még mindig Hulk tenyerére méretezték,

és az aprócska, kormánnyal együtt mozgó műanyag váltófülek is csalódást okoznak majd annak, aki az Alfa Romeo Stelvio hosszú, határozottan kattanó magnézium füleihez szokott hozzá. Nem mindenkinek fogják elnyerni a tetszését a sárga csíkos üléskárpitok, és az első ülések fejtámlájába tett, sötétben világító M-logók sem.

Új a középkonzol és frissebb az iDrive, de az anyaghasználat is javult a modellfrissítéssel Fotó: Polyák Attila - Origo

Megfelel a kategória átlagának az X4 M helykínálata, két 190 centiméteres felnőtt kényelmesen ülhet egymás mögött, a fejtér a kupés tetővonal és a panoráma üvegtető ellenére hátul is elegendő.
Aki mégis kevesli a hátsó fejteret és az 525/1430 literes csomagtartót, választhatja a 772 ezer forinttal olcsóbb, azonos technikájú X3 M-et is, amely 5 centivel magasabb, és a csomagtere 550/1600 literes.

Mit tud az M technika?

Indítás után már azonnal érezni, hogy nem egy X4 40i-vel van dolgunk, hiába azonos a hengerszám és a lökettérfogat. A váltó melletti piros gomb megnyomására az aktív kipufogó felröffen (a Halálos iramban-üzemmód alapbeállítás, ha zavar minket, nekünk kell lehalkítani gombnyomással), az S58 gyári kódnevű sorhatos turbómotor hangosan zúgni kezd, és vibrációi az egész kasztnit megrezegtetik. Bizony szokni kell az autót, mert olyan élesek a gázreakciók, hogy a pedál lenyomására jóval nagyobbat ugrik előre az X4 M, mint ahogy kezdetben számítunk rá, és a nyolcfokozatú hagyományos automata is nyersen, enyhe rántásokkal dolgozik, amíg hideg benne az olaj.

Elképesztő mértékben személyre lehet szabni szinte minden paramétert,

a hajtásláncnak, a futóműnek és a kormányzásnak is 3-3 állása van

(normál/hatékony, sport, sport plusz), ehhez jön még a nyolcfokozatú automata váltó háromféle automata és háromféle manuális beállítása, amivel a váltások sebessége változtatható. Ha ez nem lenne elég, van egy külön kapcsoló a fémből készült előválasztó kar tetején, amivel a váltási pontokat lehet módosítani (alacsonyabb vagy magasabb fordulatszám).

Új a középkonzol, még több lett a gomb. A SUV-jellegre csak a lejtmenet-vezérlő utal Fotó: Polyák Attila - Origo

Természetesen a menetstabilizálót is engedékenyebbre lehet állítani (MDM mód), vagy teljesen ki is lehet kapcsolni, ebben a két esetben az M xDrive összkerékhajtáson is aktíválható a sport üzemmód, amikor még a szokásosnál is több nyomatékot küld hátra a rendszer. Egyébként már normál 4WD állásnál is csak akkor kapcsolódik be az első tengely a hajtásba, ha a hátsónál elégtelen a tapadás, ezért olyan érzés vezetni az X4 M-et, mint egy erős, hátsókerekes autót, aminek a szokásosnál jóval nagyobbak a tartalékai: nem akar minduntalan keresztbe állni, mert ha kell, az első tengely kihúzza a bajból. Annyira okos az M-részleg által hangolt xDrive, hogy bizonyos fokig a menetstabilizáló elektronika szerepét is képes kiváltani úgy, hogy közben nem lassítja az autót.

A 2WD itt nem opció

Alaposan személyre szabható, de ezeken kívül még a kipufogót, a menetstabilizálót és a műszerfalat is be lehet állítani. Egy M3-as annyival tud többet, hogy ott a fékpedál-érzet is állítható, illetve lehet hátsókerékhajtást is választani Fotó: Polyák Attila - Origo

Legfeljebb a nyomaték fele mehet az első tengelyre, de akár a 100 százaléka is hátra, ott pedig a két kerék között bármilyen arányú megosztás lehetséges az elektromos vezérlésű aktív M differenciálzárnak köszönhetően, amely a zárás mértékét sok paraméter, nem csak a kerekek fordulatszám-különbsége alapján dönti el. Mivel az X4 M magasabb súlypontú és nehezebb is, mint az azonos technikájú M3 xDrive,

a BMW úgy döntött, hogy ebben ne lehessen lekapcsolni az első tengelyt a hajtásból,

ami bizonyára elnyeri majd az Országos Balesetvédelmi Bizottság támogatását. Így arról az értelmetlen, de kétségkívül szórakoztató (és elméletileg csak versenypályán használható), M3-asban bevezetett funkcióról is le kell mondani, hogy a kocsi a különböző szenzoraival osztályozza a driftelésünket annak szöge és időtartama alapján.

A számtalan beállításból két, nekünk legjobban tetsző konfigurációt akár rá is programozhatunk a kormányon lévő M1 és M2 jelzésű gombokra, én az egyikre a legpolgáribb, a másikra a legdurvább beállítást mentettem el, így

egy pillanat alatt lehetett az X4 M-et békés - de akkor is villámgyors - családi autóból láncait ledobó harci szörnnyé változtatni.

Annak köszönhető a sokféle programozható paraméter, hogy a komplett hajtást és az adaptív futóművet egy nagy számítási kapacitású számítógép vezérli, amely szükség esetén képes felülírni a minden, menetdinamikával kapcsolatos alrendszernek (az összkerékhajtásnak, a lengéscsillapításnak, a menetstabilizálónak, a váltónak és a hátsó aktív differenciálműnek) a saját vezérlését, hogy az autó minden részegysége egy közös cél érdekében összedolgozzon.

A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni az X4 M-et!