Colin Farrell: Mindig partra vetett hal vagy

Colin Farrellről sose tudtam rosszat írni, nem is akartam - a nyugati világ egyik legjobb férfiszínészének tartom. Legújabb filmje, a hozzánk májusban érkező Erőszakik (In Bruges) miatt találkozunk a londoni Soho Hotel második emeletén, ahol sokat cigizik, hangosan nevet és legfőképp meglepően gyorsan hadarja el a válaszait, ami azért hasznos, mert sosincs elég idő egy interjúra.

A filmben Farrell egy szorongó, szuicid bérgyilkost játszik, aki társával (Brendan Gleeson) együtt egy rosszul elsült munka után a belga Bruges-ban húzza meg magát. "Komolyan nagyon furcsa hely. Emlékszem a napra, amikor először megérkeztem a városba... egyszerre volt gyönyörű és hátborzongató. Azt hiszem, azoknak, akik nem odavalósiak, igazi embert próbáló élmény átvészelni Bruges-ban a telet. Ott van például az a furcsa csend, ami befonja az egész várost, korán esteledik, és sötétedés után már alig látsz egy lelket az utcákon... Összesen tíz hetet töltöttem ott, ebből három hétig csak próbáltunk, utána hét hetet forgattunk. Izgalmas volt. Vannak, akik elmennek egy távoli vidékre, teljesen más kultúrákra vágynak, más nyelvre, más beidegződésekre, de valójában ahogy megérkeznek, rögtön beveszik magukat egy hotelszobába és onnan néznek kifelé. Kicsit olyan ez, mint amikor elsétálunk az Állatkertbe és megbámuljuk a ketrecekbe zárt állatokat, és azt hisszük, bármit is megtudhatunk róluk abból, ahogyan ott viselkednek... Én azért próbálom máshogy csinálni. Imádok utazni és rengeteg izgalmas helyre el is jutok, ez az egyik legjobb része a munkámnak. Mindenhol arra törekszem, hogy belelássak ezekbe az új világokba, hogy befogadjam nemcsak a szépséget, örömöt, de az ocsmányságot, a fájdalmat is. Ott van minden, csak nyitott szemmel kell járnod a világot."

A dublini születésű Farrell 2000-ben, huszonnégy évesen robbant be Hollywoodba a Tigrisek földjén-nel. Amikor azt kérdezem, nehéz volt-e fiatal ír színészként talpon maradnia Amerikában, megvonja a vállát. "Mindig partra vetett hal vagy. Valahogy mindig túl sok vagy túl kevés a víz körülötted. Egyedül születünk és egyedül halunk meg, egyedül indulunk útnak, bármerre tartunk. Igen, ír vagyok, és mindig érezni fogok valami fajta lelki közösséget az írekkel, de valójában bárhova vetett a sors, mindig megtaláltam a magamfajta embereket... és persze volt olyan is, hogy azok vonzottak, akik teljesen különböztek tőlem. Emlékszem, amikor Amerikában kezdtem dolgozni, hatalmas szeretettel üdvözöltek, fantasztikus volt a fogadtatás. Elképesztő volt. De ne feledd, hogy mindenütt vannak cápák, mindenütt. Még Dublinban is. Los Angeles-ben is, persze. Na jó, Bruges-ban azért annyi nem volt..." - neveti el magát. Az Erőszakik-ban Martin McDonagh rendező kizárólag Farrell és Gleeson miatt írta át a két főhőst ír nemzetiségűre. "Azt hiszem egyébként, hogy nem is a nemzetiség, nem is az ír vonal itt a meghatározó. Ha megnéznénk két dublinit a város két ellentétes sarkáról, nagyobb lenne a különbség kettejük között, mintha egy azonos körülmények között élő londonit és dublinit hasonlítanánk össze. Sokkal inkább számít a társadalmi környezet, az anyagi háttér - ez az, ami igazán összeköti vagy elválasztja az embereket."

Ray, az Erőszakik bánatos, tétova bérgyilkosa beférkőzött Farrell világába. "Egy idő után már álmodtam is a karakteremmel. Tisztán éreztem magamban azt a szomorúságot, az elveszettség és a zavar keverékét... Érzem, hogy jó időben talált meg ez a szerep. Most, ahogy visszagondolok, hihetlenül rövid idő telt el a Tigrisek földjén óta, és mégis rengeteg munkám volt ez alatt az idő alatt, rengeteg szerepet játszottam el. És mindegyikről azt gondolom, hogy jó időben érkeztek az életembe, jókor történt velem minden, ami azóta történt. Még a rossz dolgok is. Ez a csodálatos az életben: a hibáidat, a ballépéseidet is átértékelheted egy kis idő távlatából, és gyakran rádöbbensz: mindennek oka volt, semmi sem történt hiába vagy véletlenül. Mindig tanulok, mindig fejlődök - van, amikor egyetlen nap, egyetlen pillanat képes más megvilágításba helyezni a dolgokat. Annyi minden változik körülöttünk... Amikor gyerek voltam, emlékszem, úgy neveltek, hogy ne csapjak túl nagy zajt, ne szóljak, ha nem kérdeztek. Ezek a szavak itt visszhangoznak a fülemben ma is... ezeket a nevelési elveket felnőttként, apaként ma persze teljesen elvetem" - teszi hozzá gyorsan. "De voltak azért jó dolgok is, amire megtanítottak és a legfontosabb ezek közül, hogy csak azt tedd meg másokkal, amit magaddal is megtennél. Ha ezt be tudod tartani, nagy baj nem lehet... kivéve persze, ha gyűlölöd magad, de akkor ott inkább más a probléma."

Alig másfél hete jött a hír: Farrell lesz az egyike annak a három színésznek, akik Terry Gilliam új fantasyjében betöltik a főszereplő Heath Ledger halála után keletkezett űrt. "Igaz a hír. De nem nagyon beszélhetek még erről, nem is tudok még részleteket - még azt sem, hogy mikor indul a forgatás. Büszke vagyok, hogy részt vehetek ebben a munkában. Megtiszteltetés, de fájdalmas megtiszteltetés és azt kívánom, bárcsak soha ne került volna rá sor... De most az a legfontosabb, hogy Heath munkája ne vesszen kárba, hogy be tudjuk fejezni a filmet és az eljusson a nézőkhöz. Mindent meg fogok tenni azért, hogy méltó emléket állítsunk neki ezzel a filmmel."