nürnbergi per

A Gestapo főnökéről, Heinrich Müllerről gondolták azt, hogy Dél-Amerikába menekült, azt, hogy átállt a szovjetekhez, hogy öngyilkos lett és azt is, hogy lelőtték és tömegsírba temették.

Churchill és Roosevelt agyon akarta lövetni az elfogott náci vezetőket, a kommunista diktátor, Sztálin a bírósági tárgyalás mellett érvelt.

Hess vélhetőleg mellőzöttségét akarta kompenzálni egy diplomáciai sikerrel, azzal, hogy tárgyalóasztalhoz ülteti a briteket.

Példa nélküli volt a történelemben. Amerika azonnali akasztást, Sztálin tárgyalást akart.

A brit hatóságok 1987-ben harminc évre titkosították a vizsgálati jegyzőkönyveket.

André de Toth 1944-es filmje volt az első, ami szóba hozta a holokausztot, és előrevetítette a nürnbergi pereket.

Egy egész korszak szimbólumává vált a tengert majd hazáját vesztett admirális

Churchill tárgyalás nélkül azonnal agyonlövette volna a náci háborús bűnösöket.

Martin Bormann a náci hierarchia második legbefolyásosabb emberévé küzdötte fel magát.