A mák és az olajos magvak fogyasztásától is függ a tanulás hatékonysága

A cink rendkívül fontos szerepet játszik az idegsejtek egymás közti kommunikációjának szabályozásában, és jelenléte befolyásolhatja a tanulás és az emlékek kialakulásának folyamatát is.

A cink a szervezetben igen kis mennyiségben (2-3 gramm) jelenlévő létfontosságú nyomelem, amelynek eloszlása a szervezeten belül nem egyenletes, de az agyban és az izomzatban koncentrációja viszonylag állandó. Fontos szerepe van a vércukorszint és az anyagcsere szabályozásában, a sebgyógyulásban, az ízérzékelésben és a növekedésben. Természetes forrásai elsősorban állati eredetűek (máj, vörös húsfélék, tojás), de a növények közül a mák, a hüvelyesek, az olajos magvak és a feketeribizli is nagyobb mennyiségű cinket tartalmaz.

A tudósok régóta kutatják, hogy a cink pontosan milyen szerepet tölt be az agyműködésben. A kérdés legalább 50 év óta okoz fejtörést - ekkor fedezték fel, hogy az idegsejtek egy bizonyos részében (az ingerületátvivő anyagokat tartalmazó hólyagocskákban, az úgynevezett szinaptikus vezikulákban) igen magas a cink koncentrációja. Egy amerikai és kanadai kutatókból álló csoport a Neuron című orvosi szaklap legújabb számában mutatta be eredményeit, amelyek áttörést jelenthetnek a cink szerepének megértésében.

Cink nélkül nem rögzülnek hosszú távon az emlékek

A kutatók a kísérlet során egy olyan vegyületet hoztak létre, amely rendkívül gyorsan a cinkhez kapcsolódik, miután az felszabadult az idegsejt vezikuláiból, ezáltal kivonva a cinket a forgalomból. A ZX1 jelű vegyület segítségével a kutatók megfigyelhették, miként viselkednek az idegsejtek a cinkmegvonás hatására.

A kutatók elsősorban az agy hippokampusznak nevezett részében található idegsejteket vizsgálták, amely agyterület a tanulással és az emlékek kialakulásával hozható összefüggésbe. Eredményeik azt mutatták, hogy a cink megvonása gátolta az emlékek rögzülésének, az úgynevezett hosszú távú potenciációnak a folyamatát, amely különösen fontos a tanulás és emlékezés során. A cink szerepének további megértéséhez a kutatók most olyan kontrasztanyag kifejlesztésén dolgoznak, amely az orvosi képalkotási eljárásokban is alkalmazható lesz.