Az idősebbek kevésbé meggyőzően tudnak hazudni, mint a fiatalok, és azt is nehezebben veszik észre, ha őket teszik lóvá - figyelték meg új-zélandi kutatók. Az utóbbi képesség hanyatlása azzal lehet kapcsolatban, hogy idősödve egyre gyengébben ismerjük fel mások érzelmeit.

Az Otagói Egyetem (Új-Zéland) pszichológia tanszékének munkatársai, Ted Ruffman, Janice Murray és Jamin Halberstadt fiatalabb és idősebb felnőttek körében mérték fel, ki mennyire ügyesen tud becsapni vele egykorúakat, illetve más korcsoportbelieket, és mennyire eredményesen leplezi le a hazugságot. A kutatás eredményeit az amerikai Pszichológiatudományi Társaság (Association of Psychological Science) Washingtonban megrendezett konferencián mutatták be a szerzők, melyeket egyúttal a Psychology and Aging című amerikai folyóiratban is közzétettek.

Hihetőbb a hazugság egy fiatal szájából

A kísérlet során 60 megfigyelőnek játszottak le videofelvételeket, amelyeken 20 különböző korú résztvevő fejti ki tényleges vagy színlelt véleményét olyan témákról, mint a nagyüzemi állattartás vagy az őssejtek alkalmazása az emberi gyógyászatban. A megszólalók közül tízen legfeljebb 30 évesek, tízen pedig legalább 60 évesek voltak. Mindegyikükről két felvételt mutattak be: egy olyat, amelyiken hazudnak, és egy olyat, amelyiken igazat mondanak.

A két harmincfős, 21, illetve 71 éves átlagéletkorú csoportból álló hallgatóságnak el kellett dönteni, melyik felvételen próbálja őket félrevezetni a beszélő, és melyiken őszinte. Ugyanezekkel az alanyokkal olyan teszteket is elvégeztettek, amelyekben a nekik bemutatott arcokon érzelmeket és az életkort kellett felismerniük.

Valamennyi kísérleti alany könnyebben különböztette meg a hamis beszédet az őszintétől, ha az idős felnőtt szájából hangzott el. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a hiteles átveréshez szükséges kognitív képességek megkopnak a korral. A hazudozás ugyanis erősen leköti a memóriát és a tervezőképességet (pl. hihető érveket kell kitalálni, az egész sztorit következetesen kell felépíteni), továbbá érzékeny szociális "letapogatást" igényel (pl. meg kell ítélni, hogy egy bizonyos érv az adott hallgató számára meggyőző lesz-e, és figyelni kell a reakcióját, hogy szükség esetén gyorsan változtatni tudjunk a stratégián).

Az idősek hiszékenyebbek

A kísérletben az idősebb résztvevők nemcsak hogy kevésbé voltak sikeresek a többiek megtévesztésében, de gyengébben szerepeltek a hazugságdetektálási tesztben is. A kétféle feladatban nyújtott teljesítményük egyesen arányban állt egymással. Talán a romló érzelem-felismerés lehet az egyik oka, hogy az idős emberek figyelmét néha a legnyilvánvalóbb társasági bakik is elkerülik, és hajlamosak hallgatójukat feltartva túl sokáig és mindenfelé elkalandozva beszélni - vélik a kutatók.

Egyes kutatók szerint a hazug ember leleplezésében kulcsszerepet játszhatnak a villanásnyi "mikro-arckifejezések": a bűntudatot, félelmet vagy undort tükröző, szempillantás alatt átvonuló arcrezdülések. A feltételezést ellenőrizendő, a pszichológusok egy számítógép képernyőjén hatféle érzelmi kifejezés valamelyikét tükröző arcokat mutattak be a résztvevőknek. Az arcokat három különböző időtartamig nézhették az alanyok: 1/20 másodpercig, 1/4 másodpercig, illetve addig, amíg valamilyen érzelmet hozzá nem tudtak rendelni a képhez.

Nemcsak az arcjáték számít

A kutatók azt találták, hogy az érzelmek gyorsabb azonosítása -vagyis a mikro-arckifejezések felismerése - nem jelentett előnyt a füllentés kiszűrése szempontjából.

Az nagyon is lehetséges, hogy a hazug ember önkéntelenül jelzéseket bocsát ki, melyeknek érzelmi töltetét a hallgató észleli, ám ezek feltehetőleg nem korlátozódnak az arckifejezésre, és talán nem is olyan pillanatszerűek. Az érzelmek felismerésében legalább olyan lényeges szerep jut a hallásnak és a testbeszédnek.

Halberstadt szerint érdemes lenne utánajárni, vajon az idős emberek gyengülő teljesítménye úgy a hazudozás, mint annak leleplezése terén, hogyan függ össze a szélhámosok meséire való fogékonyságukkal, és általánosságban a szociális komfortérzetükkel. Néha szükség van a hazugságra, például ha mások érzéseit szeretnénk tiszteletben tartani, és ha ez nem megy, az káros kihatással lehet az idősek emberi kapcsolataira - véli a kutató.