Ijesztő hír az édesítőszerekről

2014.09.17. 19:39

Az elhízott emberek egy része úgy próbálja csökkenteni a súlyfeleslegét, hogy cukor helyett mesterséges édesítőszert használ. Egy új vizsgálat szerint azonban ez felboríthatja a cukoranyagcserét. A vizsgálat eredményét több dolog miatt is megkérdőjelezik.

Energiamentes édesítőszerek megváltoztatták a bélflórát, és ennek hatására nőtt a vércukorszint a kísérleti állatokban - írja a Nature legfrissebb száma. A kísérletet hét emberen is megismételték.

Nő a vércukorszintjük az édesítőszerrel táplált egereknek

Jotham Suez (Weizmann Tudományos Intézet, Izrael) és munkatársai energiamentes édesítőszert (szacharint) adagoltak egerek étrendjébe, és azt tapasztalták, hogy az édesítők jelentősen megváltoztatták az állatok anyagcseréjét. Az édesítőszereket fogyasztó egereknek jelentősen megnőtt a vércukorszintjük a cukrot (glükózt) fogyasztó egerekhez képest. Ez igaz volt a normál és a magas zsírtartalmú (az elhízott emberek étrendjét szimuláló) diétán tartott egerekre egyaránt.

Mivel kiderült, hogy az étrend közvetlenül befolyásolja a bél mikrobiomjának (bakteriális közösségének) összetételét, a szerzők megvizsgálták, vajon az anyagcsere-változások összefüggésbe hozhatók-e a bélbaktériumoknál megfigyelt változásokkal. A Nature-ben megjelent beszámolójuk szerint a válasz határozott igen volt.

Amikor antibiotikumokkal kiirtották az egerek bélflóráját, akkor az édesítőszert kapó egerek vércukorszintje sem emelkedett magasabbra (megszűnt a glükózintolerancia).

Ezután a kutatók olyan egerek belébe ültették át az édesítőszerekkel, illetve cukorral táplált egerek székletét, amelyek bele steril volt (nem tartalmazott bélbaktériumot). Ezeknél az egereknél ugyanaz a helyzet alakult ki, mint korábban: az édesítőszerrel táplált egerek vércukorszintje magasabb volt, mint a cukorral tápláltaké.

Emberi vizsgálatok

A továbbiakban a kutatók megvizsgálták mintegy 400 ember baktériumflóráját. Azt tapasztalták, hogy – az egerekéhez hasonlóan – jelentősen eltér az édesítőszert és a cukrot fogyasztó emberek belének baktérium-összetétele. Ezenkívül az édesítőszer-fogyasztást összefüggésbe hozták egyes elhízással kapcsolatos betegségjelzőkkel, például az emelkedett éhomi vércukorszinttel, illetve a csökkent glükóztoleranciával.

Ezután a szerzők erőteljes édesítőszer-diétára fogtak hét olyan önkéntest, akik korábban sosem fogyasztottak ilyen anyagokat. A résztvevőknek a megengedett maximális mennyiségű – 5 milligramm/testtömegkilogramm – szacharint kellett elfogyasztaniuk, ez mintegy 40 doboz diétás kóla édesítőszer-tartalmának felel meg. Négy résztvevőnek négy nap elteltével megemelkedett a vércukorszintje, és megváltozott a bélflórájuk, ami tükrözte az egereknél kapott eredményeket.

Sokan kételkednek az eredményekben

A Nature szerkesztői több szakember véleményét is kikérték az eredményekkel kapcsolatban. A bírálók hangsúlyozták, hogy az egereknél kapott eredmények nem vihetők át egy az egyben emberekre, ezért nagyobb létszámú emberi vizsgálatokra van szükség, mielőtt kijelentenénk, hogy az energiamentes édesítőszerek valóban negatívan befolyásolják az emberi bélflórát és a cukoranyagcserét.

Stephen O'Rahilly, a Cambridge-i Egyetem professzora elmondta, hogy egy, gyerekeknél végzett, közelmúltbeli kettős vak vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy az édesítővel ízesített szénsavas üdítők fogyasztása esetén kisebb az elhízás kockázata, mint a cukros üdítők esetén.

A professzor kiemelte, hogy a szerzők 381 embernél összefüggést találtak az édesítőszeres üdítők fogyasztása és a diabéteszre utaló jelek (markerek) között, holott egy jóval nagyobb, több mint 300 000 embert magában foglaló 2013-as vizsgálatnál semmilyen kapcsolatot nem mutattak ki az energiamentes édesítőket tartalmazó üdítők fogyasztása és a diabétesz kialakulása között.

Az EU most vizsgálja az édesítőszereket

Szűcs Zsuzsanna dietetikus, az MDOSZ Tudományos Bizottságának elnöke az Origónak elmondta, hogy szerencsés, ha minél több információnk van az édesítőszerekről és általában az adalékanyagokról. Nem gondolja azonban, hogy ennek a vizsgálatnak alapján meg kellene kérdőjelezni az édesítőszerek biztonságosságát. A magyar szakember is a vizsgálatba bevont kevés embert emelte ki, és ő is hangsúlyozta, hogy az állatkísérletek eredményeit csak nagyon erős korlátokkal lehet emberekre alkalmazni. Többek között azért, mert a két fajban mások az anyagcsereutak, például az édesítőszerek esetében.

Az Európai Unióban egyébként jelenleg újra vizsgálják az édesítőszerek biztonságosságát. Az aszpartámmal már végeztek, és megerősítették, hogy biztonságos. Az aszpartám napi adagjának felső határa 40 milligramm testömegkilogrammonként, és a tapasztalat az, hogy az emberek ennek kb. 10%-át fogyasztják el.