Az emberi agy és szív 70 százaléka, a tüdő 80 százaléka, de még a csontok 30 százaléka is vízből áll. Az életben maradáshoz nagyjából 2,4 liter vizet kell naponta fogyasztani (beleértve a táplálék víztartalmát is).
Nagyon ritka esetben azonban előfordul, hogy valaki a vízre allergiás. Ezt az állapotot nevezik szaknyelven aquagén urticariának. Ilyen esetben a vízzel való érintkezés bőrpírt, de akár súlyos csalánkiütéssel járó allergiás reakciót okoz.
Egy amerikai tinédzsernél, Alexandra Allennél 2013-ban diagnosztizálták a betegséget. Vízallergiája miatt a lánynak heti kétszer ötperces hideg zuhanyra kell szorítania a tisztálkodási rituáléját. A haját rövidre vágatta és vegetáriánus lett, hogy minél kevésbé zsírosodjon a bőre.
„Azt mondták, hogy néha bedagadhat a torkom, ha vizet iszom, de egyvalamit megtanultam azóta, mindenkinek meg kell birkóznia valamivel az életben” – mondta Allen a People magazinnak.
A vízallergiában szenvedőknek tartózkodniuk kell bizonyos nagy víztartalmú gyümölcsök és zöldségfélék fogyasztásától, valamint sokszor diétás üdítőket kell fogyasztaniuk tea, kávé vagy gyümölcslé helyett.
Azonkívül, hogy figyelniük kell az étrendjükre, még több más biológiai tényezőt is szemmel kell tartaniuk.
Így például kerülniük kell az izzadást és a sírást.
Óvakodniuk kell az esőtől és a nedves körülményektől, hogy elkerüljék a kiütéseket, a duzzanatokat és a fájdalmat.
Az aquagén urticaria első esetét 1963-ban írták le. Egy 15 éves lány bőre lett tele kiütésekkel vízisízés után. A betegséget ezt követően súlyos vízérzékenységként definiálták, amelynek tünetei a víznek kitett bőrfelületen percek alatt megjelenő viszkető kiütések.
Az állapot gyakoribb nőknél, és rendszerint a pubertás folyamán fejlődik ki. A háttérben valószínűleg valamilyen genetikai hajlamosító tényező áll.
Az orvosi szakirodalomban kevesebb mint száz esettanulmány jelent meg. A kezelési és a diagnosztizálási kutatások hiánya miatt nehéz az állapot felismerése és enyhítése (gyógyítása egyelőre nem lehetséges). Egyeseknél azonban jó eredményt értek el a más allergiáknál is bevált antihisztaminos kezeléssel. A betegségben szenvedőket egy dolog vigasztalhatja: a korral általában csökken a tünetek súlyossága.