Rendezői és színészi szempontból is kiemelkedő teljesítményének számít a Monster című alkotás, melyet Amerika legelismertebb kritikusa, Roger Ebert az év legjobb mozgóképi művének nevezett. A kis költségvetésű, független film egy női sorozatgyilkos, Aileen Wournos valós történetét dolgozza fel, akit 2002-ben végeztek ki Floridában. Patty Jenkins elsőfilmes rendezőnő a forgatókönyvet is maga írta a fellelhető dokumentumok és Wournosszal folytatott levelezése alapján, ezért munkája legfőbb erényeként a hitelességet és az empátiát említik. Nem mentette fel főhősét a felelősség alól, de megmutatta, milyen tényezők kényszerítették őt erre a pályára.
Charlize Theron megdöbbentő külsővel a Monster című filmben |
Jankins rendezői éleslátására vall az is, hogy a szerepet Charlize Theronra merte bízni, akinek külseje és élete igencsak távol állt a figurától. Theron bámulatos metamorfózist hajtott végre a szerep megformálásában, és ez nemcsak külső tulajdonságaira, de elsősorban belső átlényegülésére vonatkozik. Ahogy Roger Ebert fogalmazott: "Amit Charlize Theron a Monster-ben nyújt, az nem egyszerűen alakítás, hanem megtestesülés. Bátorsággal, művészi érzékkel és könyörülettel mutatja be Aileen Wournos, egy totálisan megkárosított nő életét és hét gyilkosságának történetét. A filmtörténet egyik legnagyobb alakítását láthatjuk tőle."
A Monster kiváló stábjából kiemelkedik még a maszkmester, Toni G teljesítménye, aki a szőke bombázó Charlize Theronból valóban emberi szörnyeteget faragott. Mindenekelőtt makulátlan bőrét látta el a nap okozta égési sérülésekkel, majd barna kontaktlencsét adott neki, a haját sötétebbre festette, és ápolatlannak ható csimbókokba szedte, végül pedig olyan puffadásokat és ráncokat helyezett el Theron arcán, melyek eleve egy végzetesen tönkretett nő meggyötört vonásait adták ki.
American Splendor - Hope Davis és Paul Giamatti |
Az American Splendor című film főszereplőjének, Paul Giamattinak ezzel szemben nem volt szüksége sminkkorrekcióra, mivel az alkotásban épp azzal arat sikert, hogy vállalja elhízott, kopaszodó fizimiskáját. A produkció szintén valós történetet dolgoz fel: egy kórházi hivatalnok életét, aki depressziós a munkájától, és ezt képregényírással próbálja kiadni magából. Képregényei végül sikert is aratnak, és meghívják a legnevesebb talkshow-kba, problémái azonban továbbra sem oldódnak meg. A film esélyes lehet a legjobb forgatókönyv (Shari Springer Berman és Robert Pulcini munkája, akik a rendezők is egyben), a legjobb férfi főszereplő (Paul Giamatti) és a legjobb női mellékszereplő (Hope Davis) kategóriájában.