Nicole Kidman: A BMX banditából kirakatfeleséggé, majd jégcsap-királynővé, utóbb pedig Hollywood legkeresettebb színésznőjévé vált Nicole szinte emblémája az ausztrál színészdömpingnek, pedig Hawaii-on született. Mivel annyit emlegetjük rovatunkban és mindenki ismeri legalább tizenöt szerepét, ezúttal pár olyan filmje kerül kiemelésre, ami méltó lenne a nézők figyelmére, mégis eltűnt a süllyesztőben: korai ausztrál remek a Flört című gimis románc (megy az HBO2-n), kultkedvenc szatíra Nicole legmókásabb filmje, a Majd megdöglik érte, Az órák Oscar-díjának árnyékában elsikkadt a Szégyenfolt, hátborzongatóan jó a Születés és sajnálatos módon még hiánycikk nálunk a Fur - An Imaginary Portrait of Diane Arbus. Utóbbiról egyszer azt az elképesztő információt hallottam, hogy A szépség és a szőr lesz a magyar címe, de remélhetőleg csak rossz álom volt.
Nicole Kidman a Fur - An Imaginary Portrait of Diane Arbus című filmben |
Oscar: Az összeállításban külön kiemelt színészek összesen 16 Oscar-jelölést gyűjtöttek be az utóbbi 10-15 évben. A rekordot Cate Blanchett, Russell Crowe és Geoffrey Rush tartják 3-3 jelöléssel és 1-1 győzelemmel. Az abszolút győztes talán Rush, hiszen ő elsőre nyert, ráadásul egy ízig-vérig ausztrál filmmel (Ragyogj!), Crowe viszont 2000 és 2002 között minden évben a legjobb férfi főszereplő jelöltek közt szerepelt. A sors fintora, hogy a három közül a leggyengébbel (Gladiátor) diadalmaskodott, egy év múlva pedig alaposan kinézett volna neki a duplázás az Egy csodálatos elmé-ért, de a BAFTA-díjkiosztón tanúsított botrányos viselkedésével maga ellen fordította a szavazókat. Az Ausztráliában nevelkedett Peter Finch nevéhez fűződik az Oscar-történelem egyetlen posztumusz díja, ő 1977-ben, két hónappal a halála után nyerte el a szobrot a Hálózat-ban nyújtott legendás szereplésével. A legnagyobb ausztrál vesztes Peter Weir rendező, akit hatszor jelölt már az Akadémia, de sem rendezői (Holt költők társasága, A kis szemtanú, Truman show), sem forgatókönyvírói (Zöld kártya), sem pedig produceri tevékenysége (Kapitány és katona) nem hozta meg az elismerést.
Peter Weir és Russell Crowe a Kapitány és katona forgatásán |
Ókori hős: Egy képzeletbeli párharcban Russell Crowe gladiátorja valószínűleg péppé verné a hidrogénszőke ősmetroszexuális Akhilleuszt (Brad Pitt - Trója), ami persze rossz hír Hektórnak (Eric Bana). Reálisan szemlélve azonban pontosan Crowe és Bana párbaja lehetne egy igazán izgalmas összecsapás: Róma Görögország ellen, szolga királyfi ellen és leginkább ausztrál alfahím ausztrál alfahím ellen. A Gladiátor indította el a történelmi eposzok reneszánszát, bár a nyomában készült multiplexigényhez igazított hamis históriák egyike sem aratott hasonló kritikai sikert. Ridley Scott maga is hozzájárult a műfaj színvonalának zuhanórepüléséhez, utólag okoskodva a fülébe kellene súgni, hogy a babaarcú Orlando Bloom helyett az ausztrál tesztoszteronbombák között kellett volna keresgélnie; Hugh Jackman például talán megmenthette volna a Mennyei királyságot - és a képzeletbeli ausztrál epikus hősmeccset is érdekesebbé tette volna.
Egy jelenet a Gladiátor című filmből |
Priscilla: Az ausztrál macsókultuszt azonnal meg lehet cáfolni a kilencvenes évek legsikeresebb filmes exportjával. A Priscilla, a sivatag királynőjé-nek kalandjai ugyanis egy tiritarka, de főleg rózsaszín buszról és sikkes utasairól szól. A kiszámítható homofób viccek helyett érdekes személyiséggel és valós problémákkal felruházott paradicsommadarak közül kettő is az ötödik földrész büszkesége: Hugo Weavingről már szóltunk az F-betűnél, Guy Pearce pedig külön bejegyzést is megérdemelt volna, ha a Priscilla sikere után egyenesen felfelé tartó pályaíve nem tört volna meg. A zseniális Szigorúan bizalmas és a még zseniálisabb Mementó óta nem sok jelentős szerepben láthattuk, de egy parádés visszatérés kinéz neki Harry Houdiniként a Death Defying Acts-ben.
Rachel Griffiths és Peter Krause a Sírhant művek című sorozatban |
Rachel Griffiths: A Priscillá-hoz hasonlóan ABBA-slágerekkel hódított a Muriel esküvője című keserédes szinglikomédia 1994-ben, de ennél sokkal emlékezetesebb a két színésznő, akikkel megajándékozta a filmvilágot ez a film: Toni Collette (lásd T) és Rachel Griffiths. Tonival ellentétben Rachel nem futott be nagy filmkarriert, mivel egy újabb esküvős kaland (Álljon meg a nászmenet! - a Muriel rendezőjétől, P.J. Hogantől) és egy meglepő Oscar-jelölés (Hilary és Jackie) után a televíziót választotta - szerencsére. A Sírhant művek öt évadján keresztül több kihívás elé nézett és maradandóbbat alkotott, mint más színésznők több évtizedes karrierjük során. Jelenleg a Brothers & Sisters című sorozat második évadját forgatja.
Russell Crowe egy öregembert terrorizál a 3:10 to Yuma című filmben |
Russell Crowe: Nicole Kidmanhez hasonlóan lehetetlenség egy bekezdésben összefoglalni, hogy miért lett korunk egyik legfontosabb színésze ez az alapvetően faragatlan és nehéz természetű fickó. A nyilvánvaló Szigorúan bizalmas, Gladiátor és az Egy csodálatos elme triász mellett kijár az említés első jelentős sikerének, a Romper Stomper-nek, amelyben bőrfejű suttyót alakított elképesztő hitelességgel, szinte lejátszotta a színről Al Pacinót A bennfentes-ben és kitett magáért az izgalmas Kapitány és katoná-ban is. Az ezredforduló tájékán minden arannyá vált, amihez nyúlt, mostanában ez nem éppen így van (A remény bajnoka, Bor, mámor, Provence), de még az idén változhat a széljárás a 3:10 to Yuma és az American Gangster-nek köszönhetően.