Kukkolni jó

Figyel a Nagy Testvér, a kistestvér, a perverz szomszéd vagy a frusztrált kamaszfiú. A leskelődés kimeríthetetlen filmes alaptéma a thrillerek, a drámák, az erotikus krimik műfajában is, bár ezen a héten éppen egy bájos, romantikus kamaszfilm, a Hallam Foe kapcsán tekintjük át a filmtörténelem legelvetemültebb kukkolóit Hitchcocktól az elvtársakig, Sharon Stone-tól a valóságshowk ősanyjáig.

5. A mások élete

Ki kukkol kit? A Nagy Testvér NDK-s helytartóinak ott a szeme a rendszerhű művészeken is, főleg ha egy nagykutya elvtárs vet szemet a csinos színésznőre. A szánalmas megfigyelő-csinovnyik (a zseniális Ulrich Mühe egyik utolsó alakítása) lelkesen bepocolja magát a padlásra, de amit hall, végül őt sem hagyja hidegen.

Érdemes-e őket kukkolni? A tavaly minden valamirevaló díjkiosztót végigtarolt német remekmű sztorija természetesen jótékonyan fikciósított, de szerencsére mentes az ostoba szoci nosztalgiától (németül Ostalgie) és a nemzeti múlttal való példás szembenézés mellett teszi le a garast - nagyon ráférne a keleti blokk többi országára is egy-egy ilyen film.

+ + +

4. Egészséges erotika

Ki kukkol kit? Ha a nagy magyar múltba nézős dráma még várat is magára, a gulyáskommunizmus legszebb napjaiban élen jártunk a rendszer nevetségessé tételében. Tímár Péter ládagyárosain márpedig lehet nevetni, sőt hahotázni, amint női munkásaik öltözőjébe felszerelt kamerákkal próbálják fellendíteni az üzletet.

Érdemes-e őket kukkolni? A még mindig gyakran nosztalgiában utazó, de egyre vérszegényebb Tímár rendezői karrierjének csúcsa (bár a Csapd le csacsi! és a Csinibaba is ott vannak) kötelező tananyag lehetne, de a címben csábító erotika tekintetében ne legyenek túl nagy elvárásaink!

+ + +

3. Hátsó ablak

Ki kukkol kit? A kukkolósfilmek nulladik kilométerkövében (bár sokan a hat évvel későbbi Peeping Tom-ra is így tekintenek) egy baleset következtében szobafogságra ítélt fotósnak válik a rögeszméjévé, hogy szomszédja gyilkosságot követett el, noha a kikémlelt lakóközösség többi tagjához hasonlóan az ő elmeállapotában sem bízhatunk százszázalékosan.

Érdemes-e őket kukkolni? Kicsit túl sokan is kukkolták már, hiszen lépten-nyomon lenyúlják briliáns részleteit, vagy akár az egész alapkoncepciót is (lásd a tavalyi kamaszverziója, Disturbia címmel), de nem véletlen, hiszen még Hitchcock filmográfiáján belül is megkerülhetetlen alapmű.

+ + +

2. Rejtély

Ki kukkol kit? Hogy ki és miért, az a címhez hűen rejtély is marad Michael Haneke nyugtalanítóan briliáns filmjében. Annyi biztos, hogy - David Lynch Útvesztőben-jéhez hasonlóan - már pusztán a jómódú tespedtséget rejtő házról készített videofelvétektől is kikészülnek a lakók, és a polgári idill lerombolását innentől már maguktól is könnyedén végrehajtják.

Érdemes-e őket kukkolni?: Mindenképpen. A Rejtély a feszültségteremtés és színészi játék (Daniel Auteuil és Juliette Binoche szenzációsak) magasiskolája, ami végtelen számú egyéni értelmezésre nyújt lehetőséget.

+ + +

1. Kék bársony

Ki kukkol kit? Minek távcsövekkel és videokamerákkal vesztegelni, ha az ember be is bújhat a gyönyörű és titokzatos bárénekesnő gardróbszekrényébe? A rendező egykori állandó férfimúzsája, Kyle MacLachlan persze többet is kap ettől a peep show-tól, mint amire befizetett, de mi mást várhatnánk egy David Lynch-filmtől, aminek már a kezdő képsoraiban egy rothadó fület láthatunk a kertváros gyepjében meglapulva.

Érdemes-e őket kukkolni? A Kék bársony-t ebben a műfajban senkinek sem sikerült felülmúlnia, mert pont azt adja, amit a kukkolástól elvár az ember: sötét, veszélyes, kicsit beteg, de őrjítően szexi.