A történelem egyik legrettegettebb diktátora rejtélyes körülmények között halt meg. A halála utáni utódlási harc bizonyos részletei is talán örökre homályban maradnak már. Jó nagy kavarodás lett abból, hogy a jó egészségben lévő Sztálin hirtelen meghalt, pedig azt hitte magáról, hogy örökké élni fog, és irányíthatja majd a teljesen az ő személyére és az ő személyes képességeire épülő rendszert. Az alvezérek rögtön egymás torkának ugrottak, de valami olyan kétbalkezes, kapkodó módon, hogy azon tényleg muszáj röhögni. Talán a nagy vezért szolgálva elszoktak már az önálló gondolkodástól.

Elképzelhető lenne, hogy valaki elkezd dolgozni az érdekes történelmi témán, és a komolynak szánt forgatókönyv írása közben rádöbben, hogy ez tulajdonképpen egy abszurd komédia. Most nem így történt. Fabien Nury érdeme, hogy észrevette a lehetőséget, és Thierry Robin rajzoló közreműködésével komikus képregényt készített a történetből. Ezen alapszik a film, számos forgatókönyvíró működött még közre, vélhetően azért, hogy megszórják gegekkel a sztorit. Kiváló munkát végeztek, úgy siklunk végig a 106 perces játékidőn, hogy nincsen üresjárat, egyfolytában röpködnek a poénok.

Ahol a totális hatalom rátelepszik a mindennapokra, ott minden irracionálissá válik. Normális emberek idióta módjára viselkednek. Vagy mert azonosulnak a rendszerrel, vagy mert a csontig hatoló félelem megzavarja a józan eszük működését. A Sztálin halála nagyon jól megjeleníti ezt a légkört. Például Hruscsov belekezd egy mondatba és mire befejezi, az ellenkezőjére változik a véleménye. A mondat közben vált álláspontot. A szereplők tulajdonképpen nem is hazudnak, hanem annyira elvesztek az igazodási pontok, hogy bármi igaz lehet és annak az ellenkezője is. A film olyan világot teremt, amiben bármi megtörténhet. Kicsit hasonlít a Monty Python világára. Be is vetik az öreg veteránt, Michael Palint, a Monty Python egykori tagját Molotov külügyminiszter szerepében.

Viszik Sztálin koporsóját (Steve Buscemi, Michael Palin)Forrás: AFP

Sztálin diktátor volt, de a diktátorok mezőnyében jó képességűnek számít. Ritkán szokták emlegetni, de művelt volt és intelligens, mozgalmár korában hatásos újságcikkeket írt, vezérként kiemelkedő szónok volt. A hatalmi játszmákban pedig tökélyre fejlesztette a paranoiáját: mindig résen volt, hogy ki törhet ellene, és folyamatosan próbára tette a belső környezetének hűségét. A sztálini rendszer vezetői az életükkel játszottak minden nap, de nincs miért sajnálni őket, hiszen maguk akartak a hatalom közelébe kerülni. Versenyeztek egymással a talpnyalásban. Így kezdődik a film is: együtt vacsorázik a szűk elit és egymás rovására durva tréfákkal szórakoztatják a gazdát. Részeg csürhe a dicsőséges szovjet birodalom nagyhatalmú vezetőinek kompániája.

Sztálin Lenin halála után hosszú és kemény harcban szerezte meg az egyeduralmat. Ezt követően arra törekedett, hogy eltüntesse a régi, idealista kommunistákat, egykori forradalmár társait. Saját kádereivel töltötte fel a pozíciókat, akik már egy fennálló hatalmi rendszernek akartak a részei lenni, nem sok közük volt bizonyos Marx és Engels nevű filozófusok eszméihez. Sztálin folyamatosan végezte az úgynevezett tisztogatást: bárkit börtönbe zártak vagy kivégeztek minden ok nélkül. Ha valaki rosszul teljesítette a vezér által rá osztott feladatot, azért került bajba, ha túl tehetségesnek, ezért veszélyesnek bizonyult, akkor azért.

A két rivális, Berija és Hruscsov (Simon Russell Beale, Steve Buscemi)Forrás: AFP

A tisztogatást a titkosrendőrség, az NKVD végezte a belügyminiszter, Berija vezetésével. Berija pedofil volt, gyereklányokat rontott meg, és szadista: élvezettel végezte saját kezűleg a kínzásokat. Berija 1938 és 1953 között vezette az NKVD-t, Sztálin vele egyeztette bizalmasan az eltüntetendők listáit. Ennyi idő alatt ez az ember elhitte, hogy bármit megtehet, és nem sok híja volt, hogy ő lett a Szovjetunió vezetője. Sztálin haláláról legalább három verzió van forgalomban. Agyvérzést kapott, de sokáig nem hívtak hozzá orvost, aztán pedig a kirendelt orvosi csapat annyira rettegett, hogy semmilyen kezelést nem mert alkalmazni, nehogy őket hibáztassák. Egyesek szerint Berija unta már Sztálin hosszas haldoklását és egyszerűen megfojtotta. Mások szerint a 74 éves Sztálin kiváló kondícióban volt, és több alvezére vagy egyedül Berija mérgezte meg, és azért haldoklott napokig, mert erős szervezetét nehezen tette tönkre a méreg. Hogy honnan tudhatott más arról, hogy esetleg Berija volt Sztálin gyilkosa? Részegen fecsegett erről, mert a közös ivászat a pártélet szerves része volt. A film megmarad az agyvérzés verziójánál, csak Berijának van egyetlen mondata, ami nyitva hagyja a kérdést, hogy esetleg tevékeny szerepe volt a vezér halálában.

Berija legfontosabb riválisa Hruscsov volt. Szintén alacsony származású, iskolázatlan ember, aki már a forradalom győzelme után lett kommunista és elképesztő hatalomvágy hajtotta. Enyhíteni akart a diktatúra brutalitásán, de nem szívjóságból, hanem hogy stabilabbá tegye az elnyomó rendszert. Egyébként Berija is erre készült: nagylelkű vezérként szabadon akarta engedni azokat, akiknek a bebörtönzését ő maga irányította. A hatalmi játszmákban tényező volt még Molotov, a szibériai száműzetést is megjárt, „forradalom előtti" kommunista. Ő csak azért élte túl a tisztogatásokat, mert nemzetközi tekintélynek örvendő diplomata volt és Sztálin egyszerűen nem talált helyette épkézláb külügyminisztert. A felesége azért börtönbe került és Molotov még így is tovább szolgálta Sztálint.

Zsukov, a terminátor (Jason Isaacs)Forrás: AFP

Zsukov 1915-ben, 19 évesen kezdte katonai karrierjét és szó szerint a teljes ranglétrát végigjárta a közkatonától a tábornokig, majd a hadügyminiszterig. Nyers, de egyenes ember volt, a katonái tűzbe mentek érte. A második világháborúban a németek csak úgy emlegették: „Zsukov, a mészáros". Kiváló stratégiai tervező volt, de az emberveszteségre sohasem volt tekintettel a hadműveletekben. Nem félt Berijától, de még Sztálintól sem. A diktátor halála idején éppen kegyvesztett volt, mert valamilyen ügyben keményen megmondta a véleményét. Azonban akkora volt a személyes tekintélye, hogy a hadsereg nagy része őt követte. 1953-ban az általa elkövetett katonai puccs döntötte el a szovjet birodalom további sorsát. A filmben fegyverrel a kezében azt kiabálja, hogy ez nem egy katonai puccs.Malenkov jogot végzett, csendes, visszafogott ember volt. Sztálin személyi titkára lett. Mivel ennek bevált, Sztálin a helyettesévé tette, mindenféle hatáskör nélkül. Hiszen mindenben Sztálin döntött mindig, nem volt mikor helyettesíteni. Malenkov egy rövid ideig azt hitte, hogy mivel Sztálin helyettese volt, majd az utódja is ő lehet. Viszont képességei arra tették alkalmassá, hogy személyi titkár legyen és nem több.

Kattintás után a cikk folytatódik!