Az elsőtől a leghosszabbig: ezek a filmtörténet legemlékezetesebb csókjelenetei

Star Wars: A Birodalom visszavág

Egy filmes csókot sok minden emlékezetessé tehet: a szereplők, a körülmények, a spontaneitás, a csókot megelőző vagy követő párbeszéd, a szenvedély... Összeállításunkban elsősorban a csók film- és kultúrtörténeti jelentősége alapján válogattunk – meglehet olykor a mai néző által kevésbé ismert alkotásokból is –, olyan filmekből, amelyek letörölhetetlen rúzsnyomot hagytak a tömegkultúrán.

Csók, máshova: A bűnbanda (1955)

Alig egy évvel Hitchcock formabontó csókjelenete után Joseph H. Lewis A bűnbanda című noirjában korábban elképzelhetetlen határokig tolta ki a szexuális sugalmazás határait. A megszállottságot középpontba állító, egy nyomozó és egy szadista gengszterfőnök párharca köré szőtt brutális, provokatív és sötét film egyik jelenetében a bandavezér Mr. Brown (Richard Conte) és szexuálisan túlfűtött, enyhén mazochista, mentális zavarokkal terhelt barátnője, Susan (Jean Wallace) között olyasmi történik, ami korábban elképzelhetetlen volt az amerikai filmekben. A féltékeny veszekedésnek induló jelenet átcsap közeledésbe, "mindent meg akarok adni neked", lihegi a férfi egy erőszakosan szenvedélyes csók után, majd elkezdi hátulról csókolgatni a nő nyakát, aztán a hátát, és halad egyre lefelé – a többit a néző fantáziájára bízva, de a Susan arcára kiülő megadás, majd kéjvágy láttán nem sok kétsége lehetett a korabeli nézőnek sem, hogy a nő mely testrészére hinti a férfi csókjait.

Diszkrét, forradalmi csók: Találd ki, ki jön vacsorára! (1967)

Stanley Kramer két Oscar-díjat nyert – az Egyesült Államok Nemzeti Filmmegőrzési Bizottsága által az amerikai filmes örökség részévé nyilvánított és fokozott védelemben részesített – romantikus vígjátéka két szempontból is filmtörténeti jelentőségű. Ez volt Katharine Hepburn és Spencer Tracy kilencedik és egyben utolsó közös filmje, de témáját illetően fontosabb, hogy a hollywoodi stúdiófilmek között elsőként ábrázolta egy színes bőrű férfi (Sidney Poitier) és egy fehér nő (Katharine Houghton) hitvesi csókját. A vegyes házasság társadalmi elfogadottságának buktatóit, a korlátokat nem ismerő szerelmet bemutató film forgatása még akkor kezdődött, amikor az afroamerikaiak és fehérek frigye az Egyesült Államok 17 tagállamában illegálisnak számított: a tiltást a legfelsőbb bíróság 1967. június 12-én nyilvánította alkotmányellenesnek, mindössze fél évvel a film bemutatója előtt.

Találd ki, ki jön vacsorára! Forrás: Columbia Pictures

A házaspárt alakító Poitier és Houghton csókjelenete ennek ellenére – az akkor még érvényben lévő, a "fajok keveredését" tiltó Hays-kódex miatt – meglehetősen bújtatott: a két színész egyetlen csókváltását az őket szállító taxi visszapillantó-tükrében kapták lencsevégre.

Nem sokkal Kramer filmjének bemutatása után az Amerikai Filmproducerek és Forgalmazók Szövetsége új, leginkább a korhatár-besorolásra vonatkozó szabálygyűjteményt fogadott el, amelyben nem korlátozták a feketék és fehérek közötti nemiséget – de még az MPA új besorolási rendszerének 1968. novemberi bevezetése előtt, 1968 februárjában Franklin J. Schaffner egészen más dimenzióba helyezte a fajok keveredését, amikor A majmok bolygója című disztópiájában Charlton Heston megcsókolta a majomemberré maszkírozott Kim Huntert.

A majmok bolygója (Charlton Heston és Kim Hunter) Forrás: 20th Century Fox

1971-ben pedig John Schlesinger a hollywoodi stúdiófilmek újabb tabuját szegte meg, amikor a Vasárnap, átkozott vasárnap-ban Peter Finch és Murray Head csókolóztak – igaz, nem ez volt az első alkalom, hogy azonos nemű színész szája összeért a filmvásznon: a legjobb film elismerésével az Oscar-díj történetében az első alkalommal kitüntetett, William A. Wellman rendezte első világháborús pilótafilmben, a Szárnyak-ban Charles "Buddy" Rogers búcsúzik csókkal a haldokló vetélytársát alakító Richard Arlentől. Az első tisztán női csókot pedig Marlene Dietrich adta egy statisztának Josef von Sternberg 1930-as Marokkó című romantikus kalandfilmjében.

A halál csókja: A keresztapa 2. (1974)

Francis Ford Coppola 6 Oscar-díjas filmjében (amellyel azt is bizonyította, hogy egy folytatás nem feltétlenül gyengébb az első résznél) található minden idők legindulatosabb csókja. Kuba, 1958 szilvesztere, Michael Corleone már sejti, hogy a korábban ellene elkövetett merényletkísérlet mögött üzleti partnere, Hyman Roth áll, akinek tulajdon bátyja, Fredo segített, féltékenységből, amiért nem ő lett a New York-i olasz maffiaklán, a Corleone család feje.

Tudom, hogy te voltál, Fredo! A szívem szakad meg... A szívem szakad meg!

– sziszegi dühösen az alakításáért Oscarra jelölt, BAFTA-díjjal jutalmazott Al Pacino, miután megragadja John Cazale tarkóját és megcsókolja.

Ez a "fordított Júdás-csók" egyúttal a felvezető az amerikai filmtörténet legkiábrándítóbb és legszomorúbb testvérgyilkosságához is.

Cikkünk a következő oldalon folytatódik!