A reálkereset 13 százalékkal nőtt az első tíz hónapban

Az idei év januártól októberig tartó időszakában a bruttó nominális átlagkereset 18,4 százalékkal, a nettó átlagkereset 19,1 százalékkal, a reálkereset (a fogyasztóiár-index 5,4 százalékos növekedése mellett) 13,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján megjelent közleményből.

Az idei első tíz hónapban a nemzetgazdaság legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál, valamint a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél átlagosan 2,7 millióan álltak alkalmazásban, közel annyian, mint az előző év azonos időszakában.

2002 első tíz hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 18,4 százalékkal haladta meg a 2001. azonos időszakit. Ezen belül a versenyszférát 13,8 százalékos, a költségvetést 29,4 százalékos keresetemelkedés jellemezte. Ez utóbbi terület magas keresetnövekedési ütemét a 2001. év közben történt központi intézkedések áthúzódó hatása és az idei illetményemelések (a minimálbér 40-ről 50 ezer forintra történő emelése, a köztisztviselők 7 százalékos, a hivatásos katonák 50-70 százalékos illetményemelése, valamint szeptember hónaptól a közalkalmazottak 50 százalékos alapbéremelése) magyarázzák.

Az alkalmazotti adókedvezmény szeptembertől (3000 Ft/fő/hó összegről 9000 Ft/fő/hó összegre) történő emelése miatt január-októberben a nettó átlagkereset növekedési üteme (19,1 százalék) meghaladta a bruttó átlagkeresetét.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó nominális átlagkeresete az említett időszakban 116 300 Ft volt (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 82 200 Ft, a szellemi foglalkozásúaké 159 300 Ft); a versenyszférában dolgozók átlagosan 113 000 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 82 200 Ft-ot, a szellemiek 176 200 Ft-ot), a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 124 700 Ft-ot (ezen belül a fizikaiak 83 300 Ft-ot, a szellemiek 142 000 Ft-ot) kerestek.

A legjobban fizető gazdasági ág, ágazat a pénzügyi tevékenység volt (229 900 Ft), ezt követte a vegyipar (156 600 Ft), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (155 300 Ft), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (146 800 Ft), a bányászat (130 500 Ft), az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás (128 900 Ft), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (126 300 Ft), valamint a gépipar (123 000 Ft).

Legkevesebbet a textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártásában (68 400 Ft), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (77 000 Ft), a máshova nem sorolt feldolgozóiparban (77 500 Ft), a szociális ellátásban (77 800 Ft), illetve a mezőgazdaságban (81 400 Ft) dolgozók kerestek. A nemzetgazdasági átlagos havi munkajövedelem 121 100 Ft volt, ez 17,6 százalékos növekedés az egy évvel ezelőttihez képest. A munkajövedelem kereseten felüli része az idei első tíz hónapban munkavállalónként átlagosan 4,0 százalék - áll a KSH közleményében.