Ifo: A német újraegyesítés gazdaságilag kudarcot vallott

Vágólapra másolva!
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint a német újraegyesítés gazdasági értelemben kudarcot vallott: az ország keleti részének fejlődése még annál is rosszabb, mint ahogyan azt 1990-ben a legborúlátóbbak jósolták. A kutató úgy véli, a helyzet csak fizetéscsökkentéssel javítható, ami vitapartnerei szerint viszont további agyelszívást és gazdasági visszaesést eredményezne.
Vágólapra másolva!

Nem szabad hagyni, hogy a bérek Németországban nőjenek, sőt ellenkezőleg, csökkenteni kell a fizetéseket, mondta az Ifo vezetője, Hans-Werner Sinn. Ez ugyanis az egyetlen út, hogy Németország versenyképes maradhasson a kelet-európai alacsony bérszínvonalú országokkal folytatott versenyben, mondta Sinn egy rádiónyilatkozatában.

A németek 70 százaléka csak kötelességből dolgozik/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20040121anemetek.html

A gazdaságkutató szerint a várt, önmagát gerjesztő fellendülés az új tartományokban nem következett be, a szakadék az ország keleti és nyugati fele között nagyobb lett. Az összfogyasztás az új tartományokban 45 százalékkal haladja meg a saját termelést. Ilyen arány Sinn szerint korábban soha nem adódott a történelemben.

Az Ifo vezetője bírálta, hogy a keleti tartományokban az újraegyesítést követően a bérek gyorsabban nőttek, mint a termelékenység. Így Németországot az alacsony bérű rivális országok fenyegetik: a lengyel bérek például csak egyötödét teszik ki a nyugatnémet, és egynegyedét a keletnémet béreknek. A német cégek emiatt egyre növekvő arányban termelnek külföldön. Ezt figyelembe véve, ha a munkanélküliség tömeges növekedését meg akarják akadályozni Németországban, az órabéreket csökkenteni kell, mondta Hans-Werner Sinn.

Több munka azonos bérért

Ez leginkább úgy érhető el, ha ugyanannyi bérért az emberek többet dolgoznak, mondta az Ifo vezetője. Hans-Werner Sinn szerint jelenleg az állam munkanélküli segélyek, munkanélküli és szociális járulékok formájában "pénzt ad a semmittevésért" és ez burkolt bérkiegészítés. Ezzel az állam gyakorlatilag versenytársként lép fel a munkapiacon. Sinn szerint a szociális államnak akkor kell segítenie, ha a bérek a csekély bérűek számára szociálisan már nem elviselhetők.

Tovább javult a német üzleti bizalom/uzletinegyed/hirek/vilaggazdasag/20040127tovabb.html

A keleti Szász-Anhalt tartomány korábbi miniszterelnöke, a szociáldemokrata Reinhard Höppner ugyanabban a rádióműsorban ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a bérek keleten csak a nyugati szint 75 százalékát érik el, és ha ez így marad, még több képzett fiatal vándorol nyugatra, akikre a keleti tartományok saját fejlődése szempontjából szükség lenne. Ami keleten hiányzik, az a munkahely, mondta Reinhard Höppner, kétségbe vonva Sinn alacsony bérre és állami kiegészítésre alapuló modelljének működőképességét. Ez Höppner szerint túl sokba kerülne. Amikor a gazdaság egyidejűleg adócsökkentést követel, egy ilyen javaslat a "kör négyszögesítésével" egyenlő - mondta Reinhard Höppner.