Még nem dőlt el az üzletrésztörvény sorsa

A szövetkezetek fele tönkremegy, ha a gazdaságoknak ki kell fizetniük a külső üzletrészek tulajdonosait - állítja több érdekképviselet. Ezen üzemek jövője az Alkotmánybíróságon múlik, amely tegnap tárgyalt az üzletrésztörvényről. Az idő sürget, mert ha nem kerül pont az ügy végére, kedvező döntés esetén is komoly bajba juthatnak a szövetkezetek.

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői ülésén sem döntött a mezőgazdasági szövetkezetek külső üzletrészeiről szóló törvény további sorsáról. Amennyiben a taláros testület a jövő héten sem dönt a kérdésben, aligha lesz lehetősége arra, hogy határozatával megakadályozza a több érdekképviselet által alkotmányellenesnek tartott törvény végrehajtását. A külső üzletrész-tulajdonosoknak ugyanis legkésőbb április 15-ig kell jelezniük, ha igényt tartanak vagyonrészük névértékére. Az alkotmánybírósági beadványt készítő szervezetek, a Magyar Bankszövetség, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, a Magyar Agrárkamara, illetve a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete biztosak abban, hogy a törvényt megsemmisíti vagy az Országgyűlésnek átdolgozásra visszaadja az Ab. Hogy valóban így lesz-e, az ma még kérdéses, mert a taláros testület eddigi tárgyalásairól semmiféle érdemleges információ nem szivárgott ki.

Az idő azonban sürget. A törvény miatt bizonytalan helyzetbe kerülő szövetkezetek aligha számíthatnak az idei termelés megindításához szükséges bankhitelekre. A pénzintézetek ugyanis aligha nézik tétlenül, hogy saját tőke híján a szövetkezetek többsége a hitelek fedezetéül szolgáló vagyon egy részének eladásából fizesse ki a külső üzletrészeket. Pulai Miklós, a Bankszövetség főtanácsadója a közelmúltban egyértelműen fogalmazott, amikor kijelentette: a bankok gyorsan felmondják a hiteleket, és ha kell, csődeljárásokat is indítanak, ha a törvényt végre kell hajtani. A sietség érthető is, hiszen becslések szerint az üzletrésztörvény 50-100 milliárd forint veszteséget okozhat a hitelezőknek. Egyelőre azonban a pénzintézetek kivárnak. Nem került sor drasztikus lépésekre, igaz, a tavaszi munkákhoz szükséges hitelek kihelyezésénél rendkívül óvatosak. A Bankszövetség szerint ugyanis a szövetkezetek fele gondba kerülhet, ha ki kell fizetnie a külsősöket.

Márpedig ha a szövetkezetek nem jutnak hitelhez, az komoly gondokat okozhat a mezőgazdaságban. Nagy Tamás, a MOSZ elnöke úgy véli, 800-1000 szövetkezetet érinthet az üzletrésztörvény. Ám nemcsak a közös gazdaságok járnak rosszul, hanem a földtulajdonosok is. A csődbe menő szövetkezetek helyett ugyanis a mezőgazdaság jövedelmezőségi viszonyai között aligha lesz jelentkező a földek művelésére, ami bérleti szerződések felmondásához és a földbérleti díjak csökkenéséhez vezethet.

A munkavállalók sem lehetnek nyugodtak. A MEDOSZ becslése szerint ugyanis a 120 ezer szövetkezeti munkahely negyede veszélybe kerülhet.

Mihálovits András

(Népszava)