<P>Türelmi idő helyett új kormányzati birtokpolitika</P>

Egyelőre nincs garancia arra, hogy az Európai Unió engedélyezi a tagjelölt országoknak, hogy 5-10 évig ne nyissák meg földpiacukat a külföldiek előtt. Az alku elhúzódása azonban Magyarország számára kedvező is lehet, hiszen most indul a kormány új birtokpolitikai koncepciójának kimunkálása, amely akár fölöslegessé is teheti a derogációt. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, ha az új elképzelések testet is öltenek, a választások miatt aligha marad idő a megvalósításukra.

Lengyel lapértesülések szerint az Európai Bizottság május elején 5-10 éves átmeneti tilalmat fog javasolni a külföldiek földvásárlására az uniós csatlakozás után Lengyelországban, Magyarországon és Csehországban. Korábban Csehország és Magyarország 10-10, Lengyelország pedig 18 évi mentességet kért.

Az Európai Bizottság szerint azonban a külföldiek földvásárlására csak egyféle szabályozás lehetséges valamennyi tagjelöltnél, ha nem akarnak előnyben részesíteni egyeseket mások költségére. A tilalmi időszak felső határa 10 év lenne, míg az alsó határ nem lehetne kevesebb 5 évnél.

A Népszava által megkérdezett magyar uniós és érdekképviseleti szakértők ugyankkor egyöntetűen kizártnak tartják, hogy az átmeneti időszak kérdésében bármilyen jellegű megállapodás is körvonalazódna a tagjelöltek és Brüsszel között. Az ezt a témát vitató fejezetről ugyanis egyelőre nem döntéshozói, csupán szakértői szinten folynak egyeztetések. Ráadásul az Európai Unió illetékesei több ízben is eltérően nyilatkoztak az átmeneti időszak biztosításával kapcsolatban, ami ugyancsak az egységes brüsszeli álláspont hiányára utalhat.

Az viszont, hogy a földderogáció kérdése még mindig nem dőlt el, Magyarország szempontjából akár előnyös is lehet. A jelenlegi magyar földtörvény ugyanis kizárólag belföldi magánszemélyeknek engedélyezi a földvásárlást, így nem felel meg sem a hazai, sem a brüsszeli elvárásoknak. A jelenlegi szabályozás miatt ugyanis rendkívül nyomott szinten állandósultak a hazai földárak, így a gazdálkodók folyamatos tőkehiánnyal küszködnek. Azzal viszont, hogy a földtörvény állampolgársági alapon engedélyezi a földvásárlást, Brüszszel nem lehet elégedett, mert ez sérti az unióban alkalmazott nemzeti elbánás elvét. Így tehát, ha a tagjelöltek az EU kérésére hét évre lemondanának a munkaerő szabad áramlásának jogáról és ezért cserébe az unió átmeneti mentességet adna a földhöz kapcsolódó nemzeti szabályok alkalmazására, Magyarországon a jelenlegi elhibázott törvény konzerválódna egy időre. A derogációnak tehát nem sok értelme lenne.

Magyarországnak azért sem áll érdekében siettetni az egyezséget földügyben, mert a hírek szerint a kormány új birtokpolitikai koncepciót készít, ami gyökeresen megváltoztathatja a magyarországi helyzetet. Még az is elképzelhető, hogy Magyarországnak a csatlakozás után nem lesz szüksége átmeneti időre földügyben. Igaz, az új elképzelések jórészt csak Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozataiban körvonalazódnak. Elfogadott, egységes koncepciónak egyelőre nyoma sincs. A Népszav információi szerint a földügyekkel kapcsolatos operatív munka és a törvény-előkészítés is leállt, az Országgyűlés első félévi napirendjéről pedig lekerült a földdel kapcsolatos jogszabályok, így a birtokrendezés és a Nemzeti Földalap ügyének megvitatása is.

A birtokreform elhúzódásának hátterében többek szerint az áll, hogy kormányhoz közel álló kutatók néhány új fejleményre hívták fel a miniszterelnök figyelmét. Szerintük a globalizáció miatt a magyar mezőgazdaságban is teret nyerhetnek a tőkeerős külföldi befektetők, akik a versenyképes iparszerű nagybirtokok kialakulásában érdekeltek. Elterjedésüket a kutatók szerint csak úgy lehetne megállítani, ha a kormány nem csak az egy személy által birtokolható, hanem a bérelhető terület nagyságát is meghatározná. Valószínűleg az új helyzet miatt jött létre a Miniszterelnöki Hivatalon belül az a szakértői bizottság, amely az új szempontok figyelembevételével dolgozza ki az új birtokpolitikai koncepciót. Az idő azonban sürget, hiszen kevesebb mint egy év múlva országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Így tehát nagyon valószínű, hogy a kormány koncepciója megszületik ugyan, ám elfogadtatására és főként megvalósítására már nem marad ideje a kormánynak.

(Népszava)

Ajánlat:

Miniszterelnöki Hivatal