Tíz százalék felett lesz a nyugdíjas-infláció

Idén várhatóan több mint 10 százalékos lesz a nyugdíjasok háztartásainak átlagos fogyasztóiár-indexe - tudta meg a Magyar Hírlap. Ez magasabb, mint az MNB által a lakosság egészére számolt 9,3 százalékos éves átlagos infláció. Ám a jövő januári nyugdíjemelést ezek az adatok még nem befolyásolják. A novemberi nyugdíjkorrekciónál viszont a kormánynak már figyelembe kell vennie e rétegindexet.

Augusztus végéig átlagosan 1,3 százalékkal volt magasabb az inaktív háztartásokban élők, s így a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe, mint a lakosság egészére számolt infláció - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításaiból. A hivatal prognózisa szerint az inaktív, illetve a nyugdíjas háztartásban élők fogyasztóiár-indexe éves átlagban 10 százalék felett várható. Ezzel szemben ennél alacsonyabb, összesen 9,3 százalékos éves átlagos árdrágulási ütemmel számolnak a lakosság egészére 2001-ben a kormány, az MNB és a piaci elemzők.

A kormány idén májusban döntött arról, hogy 2002-től a nyugdíjasok fogyasztási szerkezete alapján is méri az inflációt. Idén ugyanis a vártnál magasabb fogyasztóiár-drágulás vesztesei elsősorban a nyugdíjasok voltak, míg a kompenzálásra novemberig várniuk kell.

A KSH már idén augusztusig próbaszámításokat végzett, amelynek eredményeit 2002 februárjában publikálják először. Ezért a jövő januári nyugdíjemelést ezek az adatok még nem befolyásolják. A jövő novemberi nyugdíjkorrekciónál viszont a kormánynak már figyelembe kell vennie a nyugdíjas-inflációt.

A nyugdíjas háztartások büdzséjét elsősorban az élelmiszerek, a gyógyszerek és a háztartási energia változása befolyásolja, ez alapján a statisztikusok három változatban készítették el próbaszámításaikat.

Az élelmiszerek, a gyógyszerek és a lakásköltségek a nyugdíjasok fogyasztóiár-indexébe 56-60 százalékkal számít bele, míg a lakosság egészére számított fogyasztóár-indexnél ez mindössze 40 százalékot tesz ki. A KSH adatai szerint 2000-ben az öregségi és rokkantnyugdíjban részesülők száma 2,4 millió volt, ami 400 ezerrel több a 10 évvel korábbi járadékosok körénél. Az éves rendszeres nyugdíjemelések következtében a saját jogú nyugdíj tavaly 5,4-szerese volt az 1990. évinek. Ugyanezen időszak alatt a fogyasztói árak összességükben 6,3-szeresükre növekedtek. Kiugróan magas volt a háztartási energia emelkedésének mértéke: 12,7-szer kellett többet fizetni a rezsire. Sőt 32-szeresére emelkedett a gyógyszerek ára, s több mint 14-szeresére drágult a vízdíj. Az élelmiszer-áremelkedés ugyan az átlag alatt maradt, de a kenyér például 6,6-szer, a tej 6,4-szer volt drágább tavaly, mint 1990-ben.

A statisztikusok szerint csalódást okozhat, hogy az egyes rétegek árindexe között többnyire nem jelentős a különbség. A fogyasztási szerkezet eltérései is csak szóródó árdinamika mellett mutatnak érdemi eltérést a rétegárindexben. Mivel hosszabb távon az árdinamika kiegyenlítődik, ezért még a legmarkánsabb rétegek, családtípusok esetében is csak rövid távon, valamint hatósági intézkedésekkel lehet érdemi különbséget kimutatni.

Molnár Mari

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

KSH