Támogatás nélkül összeomolhat a sertéságazat

Szakértői számítások szerint idén hárommilliárd forinttal kevesebb támogatáshoz juthat az ágazat, mint tavaly. A legigényesebb piacokon is versenyképes magyar sertéstermelés és -feldolgozás összeomolhat, ha nem sikerül megőrizni a sertéstartás jövedelmezőségét.

Japánban a világpiaci árnál tíz százalékkal többet is megadnak a magyar sertéshúsért, feldolgozott termékekért - jelzi a hazai sertéságazat lehetőségeit Zádori László, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára a brüsszeli európai vágóállat- és húsbizottság alelnöke.

Az éves 80-90 ezer tonnás export - élő sertés, félsertés, feldolgozott áruk - jelentős része az Európai Unió országaiba kerül, de egyre nagyobb az érdeklődés a rendkívül igényes japán és dél-koreai piacon is. További piacbővülésre lenne esély, ha sikerülne megőrizni a sertéstartás és -feldolgozás nyereségességét. Tavaly jó évet zárt az ágazat, a sertéstartók tízszázalékos jövedelmezőséggel számolhattak, ám ez legföljebb a korábbi évek veszteségeit pótolta. Figyelmeztető jel, hogy tavaly az előző esztendőhöz képest ötezer kocával kevesebbet vehettek nyilvántartásba. A valaha 8-10 milliós sertésállomány mára 4,8-5 millióra csökkent. Idén megszűnt az exporttámogatás is, amelynek mértéke tavaly még meghaladta a teljes minőségi támogatás mértékét. A hazai sertéságazat 2001-ben 4,4 milliárd forintos minőségi és 4,8 milliárd forint exporttámogatást kapott. A tavalyi tízmilliárd forintos támogatás idén ennél 1,8 milliárddal lesz kevesebb. A minőségi támogatás az előző évhez hasonlóan 4,4 milliárd forint, állati hulladék megsemmisítésre és feldolgozásra 2,8 milliárd és állat-egészségügyi költségekre 1 milliárd forint jut. Zádori azonban hozzátette, a hulladékfeldolgozás ára 40, az állatorvosi költségek 20 százalékkal emelkedtek.

Az élő sertés felvásárlási ára tavaly meghaladta az EU-s árakat is, ez azonban már a múlté. Jelenleg az élő sertés kilónkénti felvásárlási ára 290-295 forint. Egy angol felmérés szerint, melyben a világ fontosabb sertéstartó országainak adatait elemezték, kiderült, hogy a legkisebb önköltséggel Magyarországon állítanak elő egy kiló sertéshúst. Hazánkban ehhez mindössze 300 forintra van szükség, szemben a versenytársakkal, ahol ez az összeg 320-400 forint. Hiába azonban az alacsony termelői ár, ha már az alatt van a felvásárlási ár. Ezen a héten a korábbinál 40 forinttal kap kevesebbet a minőségi élő sertésért a termelő, mint néhány nappal ezelőtt, és a háztájikban tartott gyengébb minőségű állatok kilójáért 80 forinttal kevesebbet kap a gazda. Az EU-s gazdák 30-40 százalékos támogatásra számíthatnak.

A VHT szolidaritási alapja 2002. február 1-jén kimerült. Összességében 2002 januárjáig 1,3 milliárd forintot fizetett ki a gazdáknak és a feldolgozóknak, hogy ne legyenek veszteségesek. A terméktanács legkevesebb 2,3 milliárd forintos költségvetési támogatást tart szükségesnek. Ebből lehetne a termelőknek kilónként 25 forintos minőségi dotációt nyújtani, amely a világpiaci árak emelkedésével automatikusan csökkenne. A terméktanács kasszája az év második felére feltöltődhet, és 1,5 milliárd forinttal szállhat be az ágazat támogatásába.

A VHT titkára úgy vélte, az Európai Bizottság ajánlása érzékenyen érintené a hazai sertéságazatot is, de csak akkor, ha a mindenkori magyar kormány nem egészíti ki a hazai gazdák és feldolgozók támogatását az EU átlagos szintjére. Ha az ágazat tartósan veszteséges marad, a ma még minőségben és árban is versenyképes magyar húsipar kiszorulhat az uniós és a világpiacról is, de még a hazai fogyasztókat is elveszítheti.

Bihari Tamás

(Népszava)