Az elemzés szerint ellentmondások fedezhetők fel az átfogó gazdasági, és társadalmi célok, illetve a közlekedési - út, autópálya - hálózat fejlesztési tervei között. A BKÁE elemzése rámutat, hogy az elmúlt tíz év adatai nem támasztják alá a sztrádaépítési program szükségszerűségét, és azt, hogy az autópályák építése a gazdaság élénkülését vonja maga után, ugyanis ez alatt az időszak alatt épült autópályák körzeteiben számottevően nem javultak a jövedelmi viszonyok, és nem nőtt az országos átlagot meghaladó mértékben a foglalkoztatottság.
Az elemzés szerint a Széchenyi-terv autópálya-építési programja gyakorlatilag a közlekedési tárca tíz éves fejlesztési terve, és azt anélkül foglalták bele a Széchenyi-tervbe, hogy annak célszerűségét, megvalósíthatóságát vizsgálták volna. Az elemzés szerint az autópálya-programban megfogalmazott célokat - gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés - sok esetben sztrádaépítések helyett a meglévő úthálózat karbantartásával, és azok helyi fejlesztésével lehetne inkább elérni, sőt a gazdaságélénkítő hatások jobban érvényesülhetnének, ha az állam más ágazatokba is hasonló összegű pénzt invesztálna.
Az elemzésből kiderül, hogy a matricás rendszer bevezetésével nem állt vissza az autópályák korábbi forgalma, amely egyébként a fizetőkapuk felállításával drámaian csökkent. Ezért az elemzés készítői azt javasolják, hogy például az M3-as sztráda Polgár utáni szakasza autóútban folytatódjon, mert Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelenleg nincs reális igény fizetős autópályára, és a régió felzárkózási esélyeit sem javítaná, ha a helyi úthálózat fejlesztése nélkül a megyét egy sztráda szelné ketté.
(Üzleti Negyed)
Nem hiányzik a könyvtárából?
Mester Sándor: Multimóka - Nemzetközi cégek alulnézetből