Elrettentőbb büntetés a feketézőknek

Vágólapra másolva!
Szeptember 1-jétől hatályos a büntető törvénykönyv azon rendelkezése, amelynek alapján akár nyolcéves börtönbüntetésre is elítélhetik a feketén, illetve színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadókat. A törvény eddig is lehetőséget adott ugyan az adócsalók büntetőjogi felelősségre vonására, de a mostani módosítással egyértelműbbé vált a helyzet, és szigorodtak a büntetési tételek is - írja a Napi Gazdaság.
Vágólapra másolva!

Csütörtökön lépett életbe a Btk. új rendelkezése, amely büntetni rendeli a nekik dolgozókat feketén, illetve színlelt szerződéssel foglalkoztató munkaadókat. Alapesetben - vagyis 2 millió forintot meg nem haladó járulékhiány esetén - egy évig terjedő szabadságvesztést, közmunkát vagy pénzbeli büntetést ír elő a jogszabály, a minősített eseteknél azonban már csak a szabadságvesztés szerepel szankcióként.

Az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, Vadász Iván szerint erre azért volt szükség, mert míg az adók esetében viszonylag jól megbecsülhető az adóhiány mértéke, ami a büntetési tétel alapjául szolgál, addig a foglalkoztatás esetében csak az bizonyítható százszázalékosan, hogy az ellenőrzés napján dolgozott-e az illető, a be nem fizetett járulék mértéke már nehezebben becsülhető. Most tehát a színlelt szerződésekkel kapcsolatos moratóriumnak köszönhetően olyan helyzet állt elő, hogy a színlelt munkaviszony esetében adójogi értelemben ugyan moratóriumot élveznek a munkaadók, munkajogi és büntetőjogi értelemben véve azonban nem.

A januártól hatályos új adózási forma, az ekho megjelenése további bizonytalanságot okozhat. Az erre áttérő adózók esetében ugyanis azt ígérte a miniszterelnök, hogy nem firtatják a hatóságok a vitatható szerződéseket a múltból. Vadász viszont rámutatott, hogy a jelenlegi jogszabálytervezetből még hiányzik ez a garancia.

Szakértők szerint a büntetőjogi rendelkezés homályos pontja az is, hogy nincs olyan jogszabály, amelyik meghatározná, mi minősül színlelt szerződésnek.

Az adóhatóság és a munkaügyi hatóság ellenőrei elvileg hivatalból kötelesek feljelentést tenni, ha adócsalást észlelnek. Ezenkívül a járulékfizetést hanyagoló munkáltatókat a foglalkoztatott vagy bármely más, harmadik személy is feljelentheti. A szakértő azonban emlékeztet arra, hogy - részben kapacitáshiány miatt - a hatóságok revizorai viszonylag ritkán élnek a büntetőjogi feljelentés eszközével. Az adóhatóság részéről évente átlagosan 1200 esetben tesznek feljelentést, ennél jóval magasabb a tagi kölcsönnel vagy a fiktív számlázással kapcsolatos csalások száma.

Vadász így azt tartja valószínűnek, hogy az újonnan nevesített eseteket inkább lakossági bejelentések alapján vizsgálhatják majd a nyomozók, noha a színlelt szerződéssel vagy feketén foglalkoztatott dolgozó önmagának is komoly kellemetlenséget okozhatna a bejelentéssel. Amikor az APEH keretében megindult a bűnügyi igazgatóság tevékenysége, egy hónap alatt 6 ezer bejelentés érkezett, amelyeket csak évek alatt dolgozott fel a szervezet.