Egymásra licitálnak a megszorításokkal

Aktivizálta a közgazdász-szakértőket a rekord méretű hiány. Az utóbbi hetekben több közgazdász csoport, illetve gazdasági elemző cég jelentkezett tervekkel a válság megoldására, ugyanakkor a kormány forgatókönyveiről is sok pletyka kering. Összegyűjtöttük, ki honnan és mennyit faragna le, hogy megóvja Magyarország gazdaságát a válságtól.

Reformtervekkel házalnak a közgazdászok. A márciusi hiányadatok nyilvánosságra kerülése óta több csoport is tervet készített a rekord nagyságú államháztartási deficit leküzdésére. Az egyszerű, a deficit lefaragását és a költségvetési év túlélését célzó javaslatoktól az átfogó strukturális reformokig széles a skála - egy dolog közös: változás kell!

A kampány sarkított kijelentéseivel szemben a számok egyértelműek: a márciusi hiányszám 789,2 milliárd forint volt, amely elemzők szerint nem egyszeri nagyberuházásokból, hanem elsősorban működési költségekből jött össze - a hiány tehát kampányköltekezés nélkül is meglehetősen magas lenne. A pazarló struktúrákat át kell alakítani. A hiány 38 százaléka az egészségügyből származik - ennek reformja elkerülhetetlen lesz az új kormány számára.

Ugyanakkor az Európai Unió is visszadobta az ország konvergencia programját - Brüsszel pont azokat a lépéseket hiányolta a programból, amelyekkel úrrá lehetne lenni a túlköltekezésen. Ha a pénzügyminiszterek tanácsa nem találja megfelelőnek a hiány leszorítását célzó intézkedéstervet, az ország búcsút inthet az euró 2010-es bevezetésének. Az elmúlt héten a neves londoni Goldmann Sachs elemzői egyértelművé tették: Magyarországon nem a bevételi, hanem a kiadási oldalon uralkodik káosz, aki hiányt akar csökkenteni, a brit szakértők szerint itt kell, hogy kemény legyen.

Az első reformjavaslatok 2005 szeptemberében hangzottak el, a HBLF konferenciáján. A felszólaló volt pénzügyminiszterek - Bokros Lajos, László Csaba, Draskovics Tibor, illetve Varga Mihály - egyaránt az államháztartás reformját követelték, akkor még csak azért, hogy az ország 2008-ban csatlakozhasson az euró előszobáját jelentő ERM 2-höz, amelyet ideális esetben 2010-ben követhet az euró bevezetése. Bokros Lajos a konferencián az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjszektort nevezte meg a legsürgősebb reformok célpontjaiként.

Bokros Lajos már 2006 januárjában publikált egy reformtervezetet az Élet és Irodalomban. A cikkben az egészségbiztosítás reformjáról alkotott elképzeléseit tette közzé. A volt pénzügyminiszter a több biztosítós, szabad versenyen alapuló egészségbiztosítás képét vázolta fel, amely szerinte megszüntetné a pazarlást, és jelentősen növelné az egészségügyi szolgáltatások színvonalát. Bokros akkori javaslata szerint mindenki direkt fizetne az egészségbiztosítóknak, így eltűnnének a rendszerből a potyautasok, a szegények helyett pedig a cégek által fizetett TB állná a számlát. A volt pénzügyminiszter több biztosítós javaslata egybecseng az SZDSZ választási programjának egészségügyi passzusaival.

Szintén az egészségügyhöz kapcsolódik a gyógyszerár-támogatás megreformálása. A jelenlegi rendszer évente 40 milliárd forinttal növeli a hiányt. Amennyiben a kormány szembe száll a gyógyszerlobbival, az jelentős hiánycsökkentést eredményezhetne. A Kopint Datorg javaslata szerint meg kellene szüntetni a gyógyszerek száz százalékos támogatását, és helyette minden gyógyszerhez egyösszegű támogatást kellene adni - ez az olcsóbb hatóanyagok esetén még árcsökkenéssel is járna.

Az egészségbiztosításban nagy terhet jelent a "potyautas probléma". A Közép Európai Management Intelligence (CEMI) kutatócsoportja: Járai Zsigmond, Chikán Attila, Simor Anrás, Jaksity György és Csaba László szerint az országban az egészségbiztosítás 400 ezer emberrel nem tud elszámolni - ennyien veszik igénybe a rendszert úgy, hogy nem fizetnek tb-járulékot - gyakorlatilag ingyen gyógyíttatják magukat.

A potyautasok kiszűrésére Bokros Lajos, Csillag István, Bauer Tamás és Mihályi Péter állt elő a legkonkrétabb javaslattal, két hete, az Élet És Irodalomban, Utolsó Esély című cikkükben. A javaslat szerint mindenkinek havi ötezer forintot kellene fizetni, amely befizetését az orvosnál csipkártyás rendszerrel igazolhatnák. A nem fizetők a sürgősségi ellátáson kívül nem lennének jogosultak orvosi ellátásra, hacsak nem térítik meg az ellátás díját a helyszínen. A nyugdíjasok havi ötezer forintját a tizenharmadik havi nyugdíjból fedeznék. A CEMI javaslata szerint a nem fizetőket vizitdíj megfizetésére kellene kötelezni, amennyiben orvosi ellátást kívánnak igénybe venni.